Ugrás a tartalomhoz

Mezei árvácska

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mezei árvácska
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Malpighiales
Család: Ibolyafélék (Violaceae)
Nemzetség: Ibolya (Viola)
Faj: V. arvensis
Tudományos név
Viola arvensis
Murray
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Mezei árvácska témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Mezei árvácska témájú médiaállományokat és Mezei árvácska témájú kategóriát.

A mezei árvácska (Viola arvensis) az ibolyafélék családjába tartozó, a vetésekben gyakori gyomnövényfaj.

Termőhelye

[szerkesztés]

A dombvidékektől egészen az alhavasi övbe felhatol. Egyaránt megterem a kertekben, a szőlőkben, a szántókon, az utak mentén. Leginkább a kötött, mérsékelten száraz, sok ásványi tápanyagot és kevés humusz tartalmazó, nem savanyú vályog- és agyagtalajokon érzi jól magát.

Jellemzői

[szerkesztés]

Alsó szárlevelei nyelesek, elliptikusak, a csúcsuk sokszor lekerekített, széleik durván fogasak vagy csipkések. A felső szárlevelek keskeny elliptikusak vagy lándzsásak, ugyancsak fogazottak. Nagy pálhalevelei gyakran szárnyasan osztottak.

Virágai zigomorfok. Az öt, többnyire világoszöld csészelevél szabad, függelékkel együtt 6–12 mm hosszú. Az öt szabad sziromlevélből a felső kettő színe a fehértől a kékesig, az alsó a fehértől a sárgásig változhat. A legalsón kiszélesedő, sárga folt és egy legfeljebb 16 mm-es sarkantyú is van. Az öt porzólevél porzószála rövid, az alapján megvastagszik, a két alsón egy-egy bunkó alakú nyúlvánnyal. A felső állású magház három termőlevélből fejlődhet. A virágok egyesével állnak vagy másodmagukkal a levelek hónaljában erednek.

Termése három kopáccsal felpattanó toktermés.

További információk

[szerkesztés]