Mrkopalj
| Mrkopalj | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Tengermellék-Hegyvidék |
| Község | Mrkopalj |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Ivica Padavić |
| Irányítószám | 51315 |
| Körzethívószám | (+385) 051 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 924 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 820 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 19′, k. h. 14° 51′45.316667°N 14.850000°EKoordináták: é. sz. 45° 19′, k. h. 14° 51′45.316667°N 14.850000°E | |
| Mrkopalj weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mrkopalj témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Mrkopalj (olaszul: Mercopaglio) falu és község Horvátországban, a Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Begovo Razdolje, Brestova Draga, Sunger, Tuk Mrkopaljski és Tuk Vojni települések tartoznak hozzá.
Fekvése
[szerkesztés]Fiumétól 33 km-re keletre, a horvát Hegyvidék középső részén fekszik.
Története
[szerkesztés]Mrkopalj egyike a Hegyvidék legrégibb településeinek. Első írásos említése 1477-ben Frangepán Márton egyik oklevelében történt. A Fortica nevű magaslaton egy a 14. vagy a 15. században a Frangepánok által jobbágyaik számára épített középkori kápolna maradványai találhatók.[2] A sorozatos török támadások következtében a 16. században ez a vidék is elnéptelenedett és csak a 17. században települt újra. Életében fellendülést hozott az 1732-ben elkészült Karolina út, mely itt haladt át. Brestova Dragánál találhatók azoknak a hídpilléreknek a maradványai, mely a maga korában világelső építési technológia egyedülálló példái voltak. Mrkopalj 1785-ben Ravna Gorával és Vrbovskoval együtt II. Józseftől királyi városi kiváltságokat kapott saját címerrel, pecséttel, választott bíróval, tanáccsal és vásárjoggal.[2] Plébániáját 1771-ben alapították, ekkor már valószínűleg romos és elhanyagolt volt régi Szűz Mária kápolnája. Ezzel egyidejűleg kezdődött a plébániatemplom építése, melyet 1778-ban Szent Fülöp apostol tiszteletére szentelt fel Kabalini. János zenggi püspök. 1789-ben pestis és dögvész pusztított. A nép a Szűzanya segítségéért fohászkodott és amikor a járvány megszűnt fogadalmat tett egy méltó kápolna építésére. Amint az új kápolna felépült mind több zarándok érkezett hozzá. Látva a zarándokok nagy számát Josip Parac plébános Ozsegovics Imre zenggi püspökhöz folyamodott, hogy eszközölje ki XVI. Gergely pápánál a kegyhellyé nyilvánítást. A pápa 1843-ban teljesítette a kérést és a kegyhely búcsúját szeptember harmadik vasárnapjában határozta meg. 1850 és 1854 között felépült az új kegykápolna, melyet a Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szenteltek.[2] A településnek 1857-ben 2065, 1910-ben 2001 lakosa volt. A falu a trianoni békeszerződésig Modrus-Fiume vármegye Delnicei járásához tartozott.
Mrkopalj a 20. század elejétől egyre népszerűbb sípályákkal is rendelkezett. 1913-ban itt indultak az első sí tanfolyamok az országban. Itt épült fel 1934-ben az ország első sí sánca is, ahol már 1936-ban nemzetközi versenyeket rendeztek.[2] 1944. április 6-án a plébániatemplomot bombatalálat érte. A mellette levő plébániával és a falu több házával együtt leégett. Ettől kezdve a Hétfájdalmú Szűzanya kápolna töltötte be a plébániatemplom szerepét. 1947-48-ban megalakult a "Bijele Stijene" hegymászó egyesület és "Bitoraj" nevű sí szakága, melynek minden második mrkopalji a tagja volt. Nem véletlen tehát, hogy Mrkopalj rendelkezik az ország egyik legjobb sípályaival, ahonnan az ország több neves sportolója indult el.[2] A falunak 2011-ben 755, a községnek összesen 1208 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 2065 | 1909 | 2063 | 2052 | 2030 | 2001 | 1631 | 1732 | 1700 | 1823 | 1590 | 1450 | 1222 | 1196 | 923 | 755 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt plébániatemploma 1850 és 1854 között épült.[5]
- Mrkopalj legősibb templomának (14–15. század) maradványai a Forticán. Egykor valószínűleg temető is övezte.[5]
- Fajerinek nevezik a Karolina út egykori viaduktjának piramis alakú tartópilléreinek maradványait.[5]
- Mrkopaljtól mintegy 6 km-re a Gorski kotar területén 1030 méteres magasságban található a Matić poljana nemzeti emlékhely. A kelet-nyugati irányú, hosszúkás mezőn avatták fel a második világháborúban a hegyeken történő átkelés során itt megfagyott 26 partizán emlékhelyét, Zdenko Sila alkotását. A Primorje-Gorski Kotar hadosztály 13. dandárja Drežnica térségéből 1944. február 19-én indult Mrkopalj irányába, hogy csatlakozzon a hegység túloldalán harcoló partizán egységekhez. A rendkívüli hidegben történt átkelést azonban 26-an nem élték túl. A kövek az út mentén sorban állnak, jelképezve a menet során elhullott harcosokat.[6]
További információk
[szerkesztés]- Mrkopalj község hivatalos oldala
- Mrkopalj község turisztikai oldala Archiválva 2020. július 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A horvát Hegyvidék turisztikai oldala
- A horvát Hegyvidék információs portálja
- A mrkopalji síklub honlapja Archiválva 2013. november 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b c d e Mrkopalj-Povijest (horvát nyelven). www.mrkopalj.hr. (Hozzáférés: 2013. február 13.)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ a b c Mrkopalj-Kulturna baština (horvát nyelven). www.mrkopalj.hr. (Hozzáférés: 2013. február 13.)
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-7292.
