Ugrás a tartalomhoz

Rogač (Šolta)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rogač
Rogač kikötője
Rogač kikötője
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségŠolta
Jogállásfalu
Irányítószám21 430
Körzethívószám(+385) 22
Népesség
Teljes népesség134 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság11 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 23′ 44″, k. h. 16° 17′ 52″43.395661°N 16.297875°EKoordináták: é. sz. 43° 23′ 44″, k. h. 16° 17′ 52″43.395661°N 16.297875°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Rogač témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Rogač falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Šoltához tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Splittől 17 km-re délnyugatra, Trogirtól 14 km-re délre, községközpontjától 1 km-re északkeletre, Dalmácia középső részén, Šolta szigetének közepén, egy északi fekvésű öbölben fekszik. Jelentőségét kompkikötője adja, melyen keresztül bonyolódik a forgalom a kontinens és a sziget települései között.

Története

[szerkesztés]

Rogač a sziget legrégibb parti települése. Területe a régészeti leletek tanúsága szerint már az ókorban lakott volt. A Banja-öbölben egy a 3. - 4. századból származó római villagazdaság romjai találhatók fürdő, mozaikpadló és sírok maradványaival.[2] Ugyanebben az öbölben egy másik kora római gazdasági épület maradványa is található. Az öböl másik oldalán a tengerben szintén ősi alapfalak láthatók. Az öböl északnyugati részén a tengerben ókori kikötő maradványai figyelhetők meg.[3] Rogač település Grohote kikötőjeként keletkezett a 18. század végén. Kezdetben csak néhány halászkunyhó és kiskocsma állt itt.[3] 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A 19. században az öböl közepén egy Avilai Szent Teréz tiszteletére szentelt templomot építettek. A század végén a Mladinov család épített ide nyaralót, melyet fenyőfákkal beültetett kis kert övezett.[3] 1880-ban 13, 1910-ben 17 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1920-ban kis hajóépítő üzemet alapítottak itt, melyet azóta már a család harmadik generációja vezet. A második világháború idején olasz csapatok szállták meg. Lakossága 2011-ben 126 fő volt, akik a turizmus mellett főként halászatból éltek.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 13 59 0 17 0 0 0 36 50 49 0 0 100 126

(1857-ben, 1869-ben, 1900-ban, 1921-től 1948-ig, valamint 1981-ben és 1991-ben lakosságát Grohotéhez számították.)

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Ávilai Szent Teréz tiszteletére szentelt templom a 19. században épült. Kőből épített egyhajós épület, bejárata felett rózsaablakkal, homlokzata tetején kis harangtoronnyal, benne két haranggal. Legértékesebb berendezési tárgya az 1749-ben festett, a szentet ábrázoló oltárkép.
  • A Banja-, a Kašjun és a Žustova-öbölben szép fekvésű strandjai találhatók.

Galéria

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Rogač
A Wikimédia Commons tartalmaz Rogač (Šolta) témájú médiaállományokat.