Velić
| Velić | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Trilj |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21240 |
| Körzethívószám | (+385) 21 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 266 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 458 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 37′ 17″, k. h. 16° 48′ 00″43.621442°N 16.800092°EKoordináták: é. sz. 43° 37′ 17″, k. h. 16° 48′ 00″43.621442°N 16.800092°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Velić falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Triljhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Splittől légvonalban 31, közúton 48 km-re északkeletre, Sinjtől légvonalban 15, közúton 20 km-re délkeletre, községközpontjától 8 km-re keletre a dalmát Zagora területén, a Sinji mező délkeleti szélén, a Kamešnica-hegység délnyugati lábánál fekszik. A településen halad át a Triljt Otokkal összekötő út.
Története
[szerkesztés]Már a 3. században út vezetett itt át melyet az igazol, hogy 1921-ben a Krivač család szántóföldjén római mérföldkövet fordított ki az eke, melyen a 236-os évszám szerepelt.[2] A faluban ókeresztény templom alapfalait tárták fel. Ez azt jelzi, hogy itt már a kora középkorban is éltek emberek.[3] Területe 1686-ban Trilj környékével együtt szabadult fel a török uralom alól, de a karlócai béke ismét török kézen hagyta. Végleges felszabadulása csak az újabb velencei-török háborút lezáró pozsareváci békét követően 1718-ban történt meg, mely az új határt a Kamešnica-hegységnél húzta meg. A velencei uralom első éveiben telepítették be Hercegovinából érkezett keresztény lakossággal. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. 1857-ben 236, 1910-ben 359 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része lett. A háború után a szocialista Jugoszláviához került. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben a településnek 288 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 236 | 250 | 253 | 306 | 336 | 359 | 377 | 364 | 432 | 401 | 393 | 412 | 395 | 408 | 298 | 288 |
Nevezetességei
[szerkesztés]A Rózsafüzér királynője tiszteletére szentelt régi római katolikus temploma[6] kis méretű, boltozott épület. Építése valószínűleg a török alóli felszabadulás után nem sokkal történt. 1750-ben az egyházlátogatás során Bizza érsek még Hétfájdalmú Szűzanya kápolnaként említi, mai titulusát 1789-ben kapta. Egy szép Szűz Mária kép található benne. 1938-ban a régi kápolna mellett kezdték építeni az új templomot, de az építést a háború miatt abba kellett hagyni. A háború után ismét megindultak a munkálatok, de véglegesen csak 1978-ban Ivan Jukić plébános idejében készült el.
A D-220-as országút déli oldalán, a Trilj-Kamensko úton, a gornji seloi leágazástól mintegy 400 m-re található a falu víztározója.[7] A mesterséges tó a 20. század elején, a második osztrák kormányzás idején, készült helyi kőből, elliptikus alaprajzzal (hosszabb tengelye kb. 16 m, rövidebb kb. 10 m), téglalap alakú kifolyóval és mindkét oldalán két kisebb kővályúval. A környező terep felől alacsony kőfal veszi körül.
Oktatás
[szerkesztés]A településen a Trilji alapiskola négyosztályos kihelyezett területi tagozata működik.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Arheo.ffzg.unizg.hr:Jabuka - Velić(horvátul)
- ↑ Smn.hr:Župa sv. Ivana Kristitelja - Grab (horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-7365.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-7366.
Források
[szerkesztés]- A split-makarskai érsekség honlapja (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- Trilj város hivatalos oldala (horvátul)
- Trilj turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
