Ruszkova
| Ruszkova (Ruscova) | |
.JPG) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Máramaros |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Máramaros |
| Község | Ruszkova |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 437260 |
| SIRUTA-kód | 108703 |
| Népesség | |
| Népesség | 5373 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 5 (2011) |
| Népsűrűség | 135,2 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 40,99 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 47′ 18″, k. h. 24° 16′ 51″47.788269°N 24.280807°EKoordináták: é. sz. 47° 47′ 18″, k. h. 24° 16′ 51″47.788269°N 24.280807°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ruszkova témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ruszkova, 1901–19-ben és 1940–44-ben Visóoroszi (románul: Ruscova, ukránul: Ryskoвa, jiddisül ריסקווה) falu Romániában, Máramaros megyében, a történeti Máramarosban.
Fekvése
[szerkesztés]Máramarosszigettől negyven kilométerre délkeletre, a Ruszkova folyó Visóba ömlésénél fekszik. A Ruszkova völgye négy-ötszáz méterrel a tengerszint felett terül el, míg a határához tartozó hegyek hat-kilencszáz méteres magasságúak.
Nevének eredete
[szerkesztés]Ruszin eredetű nevét patakjáról kapta (magyarul 1353-ban fluvius Orozviz). Először 1373-ban Orozviz, majd 1390-ben Orozfalu, 1411-ben Ruzko, 1442-ben Ruskova, 1479-ben pedig Ruzka alakban írták.
Története
[szerkesztés]Ruszin (hucul) jobbágyfalu volt. 1598-ban 21 jobbágyháza közül 12 volt Dolhay Jánosé. 1767-ben 259 jobbágy lakosa a környék román kisnemeseinek szolgált, 123-an pedig a nagybocskói kamarai uradalomnak.[1] 1839-ben 883 lakosát írták össze. 1848-ban görögkatolikus papja, Csopey Dénes nemzetőrtisztként szolgált. Az erdők kitermelése céljából 1916-ban keskeny nyomtávú vasút épült a Ruszkova völgyében. A helyi zsidó közösségnek egykor két zsinagógája is volt, az első világháború után saját rabbival. Ukrán ortodox esperesi központ. A Leordinából való leágazásnál csütörtökönként hetivásárokat tartanak.
1910-ben 2861 lakosából 1655 volt ruszin, 1077 német (jiddis), 75 magyar és 43 szlovák anyanyelvű; 1690 görögkatolikus, 1074 zsidó, 59 római katolikus és 36 evangélikus vallású.
2002-ben 4854 lakosából 4578 volt ukrán, 161 román és 109 cigány nemzetiségű; 4194 ortodox, 550 pünkösdi és 91 adventista vallású.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1916-ban Hecht Bernát, Michael Howard brit (walesi) konzervatív politikus édesapja.[2]
Oktatás
[szerkesztés]- Szakközépiskola.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Livia Ardelean: Eine Beschreibung des Marmaroser Komitats. der Bezirk Szigeth. Memoria Ethnologica 42–3 (2012) [1] Archiválva 2014. december 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Independent 1995. november 19.
Források
[szerkesztés]- Bélay Vilmos: Máramaros vármegye társadalma és nemzetiségei a megye betelepülésétől a 18. század elejéig. Budapest, 1943
- A falu bemutatása (románul)
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Máramaros megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||