Sátorkőpusztai-barlang

Sátorkőpusztai-barlang
Gipszoszlopok a Sátorkőpusztai-barlangban
Hossz	354 m
Mélység	49,3 m
Magasság	12,1 m
Függőleges kiterjedés	61,4 m
Tengerszint feletti magasság	253 vagy 273 m
Ország	Magyarország
Település	Esztergom
Földrajzi táj	Pilis hegység
Típus	hévizes eredetű
Barlangkataszteri szám	4851-1
Elhelyezkedése
Sátorkőpusztai-barlang Pozíció Dorog-Kesztölc térképén
é. sz. 47° 44′ 31″, k. h. 18° 45′ 44″47.74192222, 18.76211389
A Wikimédia Commons tartalmaz Sátorkőpusztai-barlang témájú médiaállományokat.

A Sátorkőpusztai-barlang Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik. A Duna–Ipoly Nemzeti Park területén lévő Pilis hegységben, Esztergom-Kertvárosban, a Nagy-Strázsa-hegyen található. A 253 méter, egyes források szerint 273 méter tengerszint feletti magasságban nyíló barlangot a második világháborút követő évtizedekben nyitották meg a nagyközönség számára, és akkor kezdték meg tudományos feldolgozását is.

Leírás

A 354 m hosszú Sátorkőpusztai-barlangot – képződményei révén – a termálkarsztosodásnak, azaz a meleg vizes barlangképződésnek mintapéldájaként (prototípusaként) tartjuk számon. Az 1946-os „hivatalos” felfedezését követően számos, korábban vitatott kérdés dőlt el a hévizes barlangok keletkezésével és fejlődésével kapcsolatban, azonban a tudósoknak még ma is jó néhány kérdésre kell megtalálniuk a választ, és ez nem egyszerű feladat. A kutatók szerint a barlang keletkezése a harmadkorra vezethető vissza, amikor a hegyvidék mai arculatát létrehozó töréses hegyszerkezet kialakult. E töréses szerkezet tette lehetővé a hévizek feláramlását, és végeredményben a barlang létrejöttét. A korszerű vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy elvethető az az elmélet, miszerint a Sátorkőpusztai-barlangot kialakító hévizek, vulkáni utóműködés termékei. Erre ugyanis a nincs bizonyíték, és az óriási időtávlatok (10-15 millió év) is kétségessé teszik ezt a fajta magyarázatot.

A barlangüreget magában foglaló kőzet triász időszaki, mintegy 225 millió éves üledékes dachsteini mészkő. Ebben a kőzetben a tektonikus repedések mentén feláramló meleg vizes, többnyire kénsavas oldatok jelentékeny oldómunkát végeztek és igen különleges képződményekkel díszítették az üreget. A kalcit, aragonit (CaCO3)- és gipszkristályok (CaSO4) változatos – jellemzően hártya, kéreg, tű és oszlop – formákban borítják a barlang falait a talajtól a mennyezetig. A szinte szabályos gömb alakú termecskék, a gömbfülkék mesterséges beavatkozások nyomainak tűnhetnek. Ezek keletkezését újabban a vízgőz kondenzációs oldásának tulajdonítják.

A barlang képződményei javarészt a meleg vízzel megtelt járatokban keletkeztek több százezer év leforgása alatt. Az amerikai Arthur Palmer professzor 2001-ben tett látogatásakor a párakondenzáció üregképző hatását is jelentősnek értelmezte. A sátorkőpusztai gömbüstök vizsgálatával ebben az évben az ausztrál Armstrong Osborne is foglalkozott, aki a jelentősebb képződményeket külön-külön is felmérte. A legnagyobb fülke a barlang középszintjén található, az átmérője négy méter. A levegő hőmérséklete az alsóbb szakaszokban, természetes körülmények között, állandóan 13,1 °C, a felsőbb, bejárati zónában évszakfüggő. A barlangban a relatív páratartalom 95-98%-os.

Előfordul a barlang az irodalmában Esztergom Őrhegyi Kristálybarlang (Kordos 1984), Esztergom-Őrhegyi Kristálybarlang (Bertalan 1976), Sátorkő-barlang (Szegő 1948), Sátorkői barlang (Szegő 1948), Sátorkőpuszta Cave (Kordos 1977), Sátorkő-puszta Cave (Takácsné, Eszterhás, Juhász, Kraus 1989), Sátorkő-pusztai-barlang (Kordos 1977), Sátorkőpusztai barlang (Bertalan 1976), Strázsahegyi-alsóbarlang (Bertalan 1976) és Strázsahegyi alsóbarlang (Kordos 1984) neveken is.

Látogatás a barlangban

Patkósdenevér a Sátorkőpusztai-barlangban

A Sátorkőpusztai-barlang 1993-tól Komárom-Esztergom megye egyetlen, nagyközönség számára is látogatható barlangja. Gondozója és üzemeltetője az 1989-ben megalakult Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédelmi Egyesület (BEBTE). A szervezet célkitűzései között szerepel a tájvédelmi feladatok ellátása mellett, hogy a barlangot minden érdeklődő számára bemutathatóvá tegye. A barlang megtekintésére márciustól novemberig havi egy alkalommal van lehetőség az egyesület honlapján közzétett időpontokban és feltételekkel. A látogatás előzetes regisztrációhoz kötött.

Élővilág

A barlang jó néhány élőlénynek szolgál állandó és időszakos lakhelyéül. A barlangkedvelő (troglophil) fajok közül a kis patkósdenevér is meghúzódik itt, egyedszámát húszra becsülik. 2004-ben a kereknyergű patkósdenevér is megjelent. Előszeretettel keresi fel a barlangot az erdei pele is. 2003 telén a barlangászokat is meglepte, amikor 40 m mélységben, az agyagos törmelékbe bújva találtak téli álmot alvó példányt. A barlang felső szakaszában számos rovar, többek között szúnyogok, legyek és pókok telelnek át.

Kutatástörténet

A német hadsereg ellenőrzése alatt tevékenykedő kőbányászok 1944-ben bukkantak a sziklafalban robbantások hatására megnyíló repedésre, de ennek akkor szerencsére nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget. Felfedezői, a dorogi Várhidi Károly és Várhidi Rezső, valamint a társaik két évvel később jutottak be a később barlangként feltárt kiterjedt üreghálózatba.

A Sátorkőpusztai-barlangban az első hivatalos terepszemlét a Magyar Állami Földtani Intézet megbízásából Jakucs László, Venkovits István és Nickl Matild tartotta, igaz ekkorra már a dorogi fiatalok is bejárták a barlang nagy részét. Jakucs László és Venkovits István jóvoltából 1946-ban elkészült a barlang térképe és így az már országosan jegyzett barlanggá vált. Az akkori felmérési adatok szerint a barlang 286 m hosszú és 46 m mély. A hagyományos barlangtérkép-készítés szerint csak kusza vonalakkal ábrázolható járatokat Jakucs László 1946-ban térbeli, méretarányosan kicsinyített gipszmodellel szemléltette.

A barlang szíve a Sátorkőpusztai-barlangban

Az 1948-ban kiadott, Szegő István által írt útikönyvben szó van arról, hogy Dorog közelében található egy természeti kincs, amely különös szépségű. Ez a Sátorkői barlang. A barlang Sátorkőpuszta felett mélyed a Strázsa-hegy gyomrába. A tüneményesen szép barlangot alig két évvel ezelőtt a dorogi természetbarátok találták meg. A barlangkutatót a vállalkozó szellemű turisták barlanglámpáinak fényében elkápráztatja a hófehér aragonit, gipsz és tündöklő lublinit kristályainak és oszlopainak ragyogása az üreg belsejében. Remélhetően nemsokára lehetővé válik, hogy a barlang szóval alig kifejezhető szépségeiben rengeteg kiránduló gyönyörködhessen. A Sátorkő-tetőben van a nagyszerű Sátorkő-barlang bejárata. A kiadványban publikálva lett két olyan fekete-fehér fénykép, amelyek bemutatják a barlangot. Az első fényképen a barlang egyik aragonitkristálya látható (fénykép: Venkovits István), a második fényképen pedig a barlang egyik része figyelhető meg (fénykép: Athenaeum képszolgálat, Dr. Bertalan).

Az 1974-ben megjelent, Pilis útikalauz című könyvben, a Pilis hegység és a Visegrádi-hegység barlangjainak jegyzékében (19–20. old.) meg van említve, hogy a Pilis hegység és a Visegrádi-hegység barlangjai között van a Sátorkőpusztai-barlang. A Pilis hegység barlangjait leíró rész szerint a Strázsa-hegy mélyén páratlan szépségű, hévizes kialakulású barlangok vannak. 1945 után nem sokkal lett felfedezve a kőfejtő oldalában található Sátorkőpusztai-barlang.

Benedek Endre csoportjának az egyik legfigyelemreméltóbb eredménye a Kadić-szakasz megtalálása volt 1976-ban. A Sátorkőpusztai-barlang nagytermének, a mai Benedek Endre-teremnek az addig ismert legalsó pontjától (Forrás) egy mélyebbre vezető barlangrészt fedeztek fel. Sajnos ez a barlangrész csak kevesek számára mutatta meg magát. Három évvel később egy kisebb omlás vetette vissza a munkálatokat. Ezt még kijavították, az aknát újraácsolták. Egy évvel később viszont a képlékeny, vizes agyag újból megcsúszott és ez már annyira összenyomta az ácsolatot, hogy egyúttal a további tevékenység is ellehetetlenült. 1976-ban vált országos jelentőségű barlanggá a 4800-as (Pilis hegység) barlangkataszteri területen lévő, esztergomtábori Sátorkő-pusztai-barlang.

Sátorkőpusztai-barlang, Oszlopcsarnok

Az 1976-ban befejezett, Magyarország barlangleltára című kéziratban az olvasható, hogy a Pilis hegységben, a Pilis-vonulatban, Esztergomban elhelyezkedő Sátorkőpusztai barlang további nevei Strázsahegyi-alsóbarlang és Esztergom-Őrhegyi Kristálybarlang. Az Öreg-Strázsa-hegy (Nagy-Strázsa-hegy) DK-i végében lévő kőfejtőben, sziklafal tövében, 267 m tszf. magasságban van a vasajtóval lezárt bejárata. A barlang kb. 350 m hosszú és 49 m mély. Törésvonalak mentén keletkezett, több szintes, hévizes barlang, amelyben gömbfülkék találhatók. Aragonit, gipsz, lublinit, barit, telérkalcit és dolomitkéreg látható benne. Az 1976-ban összeállított, országos jelentőségű barlangok listájában lévő barlangnevek pontosítása után, 1977. május 30-án összeállított, országos jelentőségű barlangok listáján rajta van a Pilis hegységben, Esztergomon található barlang Sátorkőpusztai-barlang néven.

Az 1977. évi Karszt és Barlang angol nyelvű különszámában megjelent, The longest and deepest caves of Hungary (December 31, 1975) című közleményből megtudható, hogy a Pilis hegységben fekvő, 350 m hosszú Sátorkőpuszta Cave 1975. december 31-én Magyarország 37. leghosszabb barlangja. A 34. leghosszabb barlang (Kő-lyuk), a 35. leghosszabb barlang (Szent István-barlang) és a 36. leghosszabb barlang (Legény-barlang) szintén 350 m hosszú. Az 1977. december 31-i állapot szerint (MKBT Meghívó 1978. május) a Pilis hegységben lévő és kb. 350 m hosszú Sátorkő-pusztai-barlang az ország 39. leghosszabb barlangja. Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent összeállítás alapján, 1977. december 31-én Magyarország 42. leghosszabb barlangja a Pilis hegységben elhelyezkedő, 1977. december 31-én, 1976-ban és 1975-ben kb. 350 m hosszú Sátorkő-pusztai-barlang. A 39. leghosszabb barlang (Kő-lyuk), a 40. leghosszabb barlang (Szent István-barlang) és a 41. leghosszabb barlang (Legény-barlang) szintén kb. 350 m hosszú. Ez az összeállítás naprakészebb az 1978. májusi MKBT Meghívóban publikált listánál.

Az 1980. évi Karszt és Barlang 1. félévi számában publikálva lett, hogy a kiemelt jelentőségű Sátorkőpusztai-barlang a 4800-as barlangkataszteri területen (Pilis hegység) helyezkedik el. A barlangnak 4851/1. a barlangkataszteri száma. Az MKBT Dokumentációs Bizottsága a helyszínen el fogja helyezni, a többi kiemelt jelentőségű barlanghoz hasonlóan, a barlang fémlapba ütött barlangkataszteri számát. A barlangkataszteri szám beütéséhez alapul szolgáló fémlap ugyanolyan lesz mint a többi kiemelt jelentőségű barlang fémlapja.

A Sátorkőpusztai-barlangban lévő nagy létra

1982-ben a Dorogi József Attila Művelődési Központ Kadić Ottokár Barlangkutató Szakosztályának volt kutatási engedélye a barlang kutatásához. 1982. július 1-től az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének 1/1982. (III. 15.) OKTH számú rendelkezése (1. §. és 3. §., illetve 5. sz. melléklet) értelmében a Pilis hegységben lévő Sátorkőpusztai-barlang fokozottan védett barlang. Az 1982. szeptember–októberi MKBT Műsorfüzetben meg van említve, hogy a Pilis hegységben található Sátorkő-pusztai-barlang fokozottan védett barlang. A felsorolásban a barlangnevek az MKBT által jóváhagyott és használt helyesírás szerint, javított formában lettek közölve.

Az 1984-ben kiadott, Magyarország barlangjai című könyvben részletesen le van írva. A kb. 100 barlangot tartalmazó Pilis hegység legismertebb barlangjai a Sátorkőpusztai-barlang, a Legény-barlang, a Leány-barlang, vagy éppen a Kis-kevélyi-barlang. A könyv országos barlanglistájában szerepel a Pilis hegység barlangjai között a barlang Sátorkő-pusztai-barlang néven Esztergom Őrhegyi Kristálybarlang, Strázsahegyi alsóbarlang névváltozatokkal. A listához kapcsolódóan látható a Dunazug-hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen a barlang földrajzi elhelyezkedése.

Az 1986. évi Karszt és Barlangban megjelent bibliográfia regionális bibliográfia részében szerepel a barlang Sátorkőpusztai-barlang néven. Az összeállítás szerint a Karszt és Barlangban publikált írások közül 2 foglalkozik a barlanggal. Az 1987. december 31-i állapot alapján Magyarország 49. leghosszabb barlangja a 4851/1 barlangkataszteri számú, kb. 350 m hosszú Sátorkő-pusztai-barlang. Az 50. leghosszabb barlang (Vár-tetői-barlang) szintén kb. 350 m hosszú. Az összeállítás szerint az 1977. évi Karszt és Barlangban közölt hosszúsági listában a Sátorkőpusztai-barlang kb. 350 m hosszú.

Az 1989. évi Karszt és Barlangban lévő, Magyarország barlangjai című összeállításban szó van arról, hogy a Pilis hegység legnevezetesebb barlangja a kőfejtés során, 1946-ban felfedezett Sátorkőpusztai-barlang. Dorog szélén van a barlang bejárata. A barlang a tisztán melegvizes kioldódású üregek alaptípusaként van nyilvántartva. A kb. 350 m hosszú barlangot gyöngysorszerűen összefűződő gömbfülkék bizarr, térbeli láncolata képezi. A barlangban járva úgy érzi a látogató, mintha egy hatalmas szőlőfürt belsejében járna. Falait felfedezésekor gazdagon borították borsókőkiválások, tűs aragonitkristály csoportok és (leginkább alsó nagy termét) vastag gipszbevonatok. Az ismétlődő barlangfeltörések miatt a barlangot majdnem teljesen kifosztották napjainkra.

A tanulmányba bekerült a barlang Juhász Márton által készített hosszmetszet térképe (6. ábra). A publikációban lévő 1. ábrán (Magyarország térkép) be van mutatva a barlang földrajzi elhelyezkedése. A folyóirat 1989. évi különszámában napvilágot látott ennek az utóbbi tanulmánynak az angol nyelvű változata (The caves of Hungary). Ebben a tanulmányban Sátorkő-puszta Cave a barlang neve. Az angol nyelvű tanulmányhoz mellékelve megjelent egy olyan lista, amelyben Magyarország leghosszabb barlangjai vannak felsorolva. A felsorolás szerint a Pilis hegységben fekvő, 350 m hosszú Sátorkőpusztai-barlang (Sátorkő-puszta Cave) 1988-ban Magyarország 50. leghosszabb barlangja. (1977-ben is 350 m hosszú volt a barlang.)

Képződmények a Sátorkőpusztai-barlangban

A Kárpát József által 1991-ben írt kéziratban meg van említve, hogy a fokozottan védett Sátorkő-pusztai-barlang (Esztergom) 330 m hosszú és 46 m mély. A barlang kutatás alatt áll. A Pilis hegység ötödik leghosszabb és hatodik legmélyebb barlangja. 1997. május 29-én Kraus Sándor rajzolt helyszínrajzot, amelyen a Kis-Strázsa-hegy, Középső-Strázsa-hegy és Nagy-Strázsa-hegy barlangjainak földrajzi elhelyezkedése van ábrázolva. A rajzon látható a Sátor-kő-p. névvel jelölt barlang földrajzi elhelyezkedése. Kraus Sándor 1997. évi beszámolójában az olvasható, hogy 1997 előtt is ismert volt a fokozottan védett Sátor-kő-pusztai-barlang, amelynek 1997 előtt volt már térképe. Jelentős és veszélyeztetett barlang, amely további kutatást igényel. A jelentésbe bekerült az 1997-es helyszínrajz.

1998. május 14-től a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén, a Pilis hegységben található Sátorkőpusztai-barlang látogatók számára nem megnyitott szakaszai az igazgatóság engedélyével látogathatók. A 2000. évi Karsztfejlődésben meg van említve, hogy a Strázsa-hegy kőfejtőjében (a Sátorkőpusztai-barlang mellett) eocén kitöltésben található törmelékréteg formájában vörös kalcit. Említést érdemelnek a hegység barlangjainak ásványkiválásai is. A Sátorkőpusztai-barlang gipszkiválásai voltak a legismertebbek, melyek ma már csak romjaikban láthatók. A tanulmányban van egy ábra, amelyen látható a Pilis hegységben található néhány barlang és édesvízi mészkő előfordulás földrajzi elhelyezkedése. Az ábrán megfigyelhető, hogy a Sátorkőpusztai-barlang (a rajzon Sátorkőpsz. a neve) mekkora függőleges kiterjedésű és mekkora tszf. magasságban helyezkedik el.

A Sátorkőpusztai-barlang egyik termének részlete

2001. május 17-től a környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendeletének értelmében a Pilis hegység területén lévő Sátorkő-pusztai-barlang fokozottan védett barlang. Egyidejűleg a fokozottan védett barlangok körének megállapításáról szóló 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezés hatályát veszti. Sásdi László 2002-ben készült kéziratában azok az információk szerepelnek, mint a 2000. évi Karsztfejlődésben lévő tanulmányban, de a kéziratban szó van arról is, hogy kőbányászattal történt barlangfeltárás (Strázsa-hegy) kevés volt a hegységben. A kéziratba bekerült egy Sásdi László által készített színes fénykép is, amelyen a barlangban lévő idős kalcit, fiatal gipsz kiválás figyelhető meg. A 2003-ban kiadott, Magyarország fokozottan védett barlangjai című könyvben lévő, Egri Csaba és Nyerges Attila által készített hosszúsági lista szerint a Pilis hegységben lévő és 4851-1 barlangkataszteri számú Sátorkőpusztai-barlang Magyarország 75. leghosszabb barlangja 2002-ben. A 2002-ben 324 m hosszú barlang 1977-ben és 1987-ben 350 m hosszú volt.

A 2005-ben megjelent, Magyar hegyisport és turista enciklopédia című kiadványban önálló szócikke van a barlangnak. A szócikk szerint a Sátorkőpusztai-barlang Dorog és Esztergom között, a Nagy-Strázsa-hegyben helyezkedik el. 273 m tszf. magasságban van a bejárata. 1944-ben dorogi bányász fiatalok (Várhidi Rezső, Károly és társaik) találták meg azt a sziklafalban lévő és robbantások miatt megnyílt repedést, melyen keresztül a későbbiekben lehetővé vált a barlang felfedezése. Venkovits István (a Magyar Állami Földtani Intézet munkatársa) és Jakucs László egyetemi hallgató tartotta 1946-ban a barlangban az első hivatalos terepszemlét. A kialakulását vizsgáló kutatók a közelmúltban (2004–2005) végzett tudományos elemzések adatait alapul véve a korábbiaktól eltérő álláspontra jutottak: a barlang 195–225 millió éves triász dachsteini mészkőben jött létre. Később, a tektonikus mozgások miatt repedések, nyitott törésvonalak alakultak ki. Ebben a mindent átszövő hálóztaban kezdte meg a résrendszerben áramló karsztvíz barlangkialakító munkáját. A geológusok jelentősnek feltételezik az emelkedő-csökkenő karsztvíz szerepét, és nem utolsósorban a párakondenzációs hatásokat.

A Sátorkőpusztai-barlang bejárata

A barlang legjellegzetesebb kitöltése a gipsz, illetve CaSO₄, különféle barit-, kalcit- és aragonitképződmények (CaCO₃). Az oldásformák közül a legtetszetősebb képződmények közé tartoznak a szabályos kőbuborékok, a gömbfülkék. Ez utóbbiak kialakulását a vízgőz kondenzációs oldásának tulajdonítják újabban. Mindenképpen tudományos szenzációnak számít, hogy az ásványtani vizsgálatok két korábbi cseppkövesedési időszakot is feltártak a barlang életében, ami arra utal, hogy létrejötte rendkívül összetett, többfázisú folyamat eredménye. Kora minden bizonnyal 1–1,5 millió év. A barlang 1993-tól a turisták kedvelt célpontja, melyet a Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédelmi Egyesület (BEBTE) üzemeltet.

Benedek Endre szócikkében meg van említve, hogy Benedek Endre egész életét a Sátorkőpusztai-barlang és a környező barlangok feltárására, megóvására és népszerűsítésére áldozta. A Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédelmi Egyesület (BEBTE) 1989-ben, főleg a Sátorkőpusztai-barlang megóvása miatt alakult. Az egyesület az 1993-tól turisztikai-idegenforgalmi objektumként működtetett barlang gondozója. Jakucs László szócikkében meg van említve, hogy a Jakucs László által végzett egyik legjelentősebb feltárás a Sátorkő-pusztai-barlang (1946, Venkovits Istvánnal). A Strázsa-hegyi-barlang szócikkében meg van említve, hogy a Strázsa-hegyi-barlang a Sátorkőpusztai-barlang szomszédságában nyílik.

Részlet a Sátorkőpusztai-barlangból

2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a Pilis hegységben található Sátorkőpusztai-barlang látogatók számára nem megnyitott szakaszai a felügyelőség engedélyével látogathatók. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Pilis hegységben lévő Sátorkő-pusztai-barlang fokozottan védett barlang. 2007. március 8-tól a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő Pilis hegységben elhelyezkedő Sátorkőpusztai-barlang látogatók számára nem megnyitott szakaszai az igazgatóság engedélyével tekinthetők meg. A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat 2012. évi barlangnapján az egyik, barlangtúrázásra ajánlott barlang volt a Sátorkőpusztai-barlang, amelyben csak elektromos lámpával lehetett közlekedni.

2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Sátorkőpusztai-barlang (Pilis hegység, Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) idegenforgalom számára nem megnyitott szakaszai az igazgatóság hozzájárulásával látogathatók. A 2012–2014. évi Karszt és Barlangban közölve lett, hogy a turistáknak kiépített Sátorkőpusztai-barlangot 2012-ben kb. 460 fő, 2013-ban 462 fő, 2014-ben 490 fő látogatta meg overállos barlangtúrán. 2015. november 3-tól a földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete szerint a Sátorkő-pusztai-barlang (Pilis hegység) fokozottan védett barlang. 2021. május 10-től az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete szerint a Sátorkőpusztai-barlang (Pilis hegység, Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) idegenforgalom számára nem megnyitott szakaszai az igazgatóság engedélyével látogathatók. A 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet egyidejűleg hatályát veszti.

Látogatási statisztika

A Sátorkőpusztai-barlang látogatóinak száma évenként:

év	1994	1995	1996	1997	1998	1999	2000	2001	2002	2003	2004	2005	2006	2007	2008	2009	2010	2011	2012	2013	2014	2015	2016	2017	2018
látogatók száma	kb. 1000	372	653	647	727	527	–	–	–	–	1250	807	1015	730	510	472	332	0	kb. 460	462	490	213	190	244	688

Irodalom

• Almády Zoltán: Komárom megye ásványai. Limes, 1988. (1. évf.) 1. sz. 114. old.
• Baja Ferenc: A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete. Magyar Közlöny, 1998. május 6. (37. sz.) 2979. old.
• Balázs Géza – Lieber Tamás – Varga Ferenc: A jelek mélyvilága. Barlangi helynevek. (Magyar szemiotikai tanulmányok 4.) Budapest, 2001.
• Bertalan Károly: Magyarország barlangleltára. Kézirat. Budapest, 1976. (A kézirat megtalálható a Magyar Állami Földtani Intézetben.)
• Bertalan Károly – Kordos László – Országh György: Országos jelentőségű barlangok. MKBT Meghívó, 1976. július–szeptember. 14. old.
• Dely Károly – Mezei Iván: Pilis útikalauz. Sport, Budapest, 1974. 20., 34–35., 35. old. (A Pilis-hegység barlangjai című fejezetet, a 19–37. oldalakat Dénes György írta.)
• Dénes György: Hazai karszt- és barlangkutatási események. Karszt és Barlang, 1964. 1. félév. 35. old.
• Egri Csaba – Nyerges Attila: 200 méternél hosszabb barlangjaink. In: Székely Kinga szerk.: Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, 2003. 16. old. ISBN 963-9358-96-7
• Fazekas Sándor: A vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2013. július 11. (119. sz.) 64209. old.
• Fazekas Sándor: A földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete. Magyar Közlöny, 2015. október 26. (158. sz.) 20922. old.
• Fleck Nóra – Vid Ödön: A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulatban 1982. december 31-én nyilvántartott csoportok. Karszt és Barlang, 1982. 2. félév. 128. old.
• Gombos András: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2005. augusztus 31. (117. sz.) 6370. old.
• Gombos András: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről... Magyar Közlöny, 2005. augusztus 31. (117. sz.) 6375. old.
• Gonda György: Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének 1/1982. (III. 15.) OKTH számú rendelkezése. Magyar Közlöny, 1982. március 15. (14. sz.) 200. old.
• Hazslinszky Tamás: Idegenforgalmi barlangjaink 1994. évi látogatottsága. Karszt és Barlang, 1994. 1–2. félév. 75. old.
• Hazslinszky Tamás: Idegenforgalmi barlangjaink 1995–1996. évi látogatottsága. Karszt és Barlang, 1995–1996. 57. old.
• Hazslinszky Tamás: Barlangjaink 1997. évi látogatottsága. Karszt és Barlang, 1997. 1–2. félév. 71. old.
• Hazslinszky Tamás: Idegenforgalmi barlangjaink 1998–99. évi látogatottsága. Karszt és Barlang, 1998–1999. 129. old.
• Hazslinszky Tamás: Idegenforgalmi barlangjaink 2000–2001. évi látogatottsága. Karszt és Barlang, 2000–2001. 91. old.
• Hazslinszky Tamás: Idegenforgalmi barlangjaink 2002–2003. évi látogatottsága. Karszt és Barlang, 2002–2003. 63. old.
• Hazslinszky Tamás: Idegenforgalmi barlangjaink 2004–2005. évi látogatottsága. Karszt és Barlang, 2004–2005. 77. old.
• Jakucs László: Aggtelek és környéke. Budapest, Sport, 1961. (Második, átdolgozott és bővített kiadás.) 209., 351. old.
• Jakucs László: Szerelmetes barlangjaim. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1993. 127–136. old.
• Kárpát József: A Pilis-hegység területén levő barlangok jegyzéke. Kézirat. 1991. október. 6., 8. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Kordos László: Magyarország leghosszabb és legmélyebb barlangjai 1975. december 31. és 1977. december 31. között. Karszt és Barlang, 1977. 1–2. félév. 48., 53. old.
• Kordos László: The longest and deepest caves of Hungary (December 31, 1975). Karszt és Barlang, 1977. Special Issue. 65. old.
• Kordos László: Magyarország legmélyebb és leghosszabb barlangjai. MKBT Meghívó, 1978. május. 23. old.
• Kordos László: Barlangkataszteri hírek. Karszt és Barlang, 1980. 1. félév. 45. old.
• Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1984. 21., 34., 48., 49., 212., 217–218., 277., 295. old.
• Kraus Sándor: 1997. évi beszámoló. Kézirat. 36., 37. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Láng Sándor: A Pilis morfológiája. Földrajzi Értesítő, 1953. (2. köt.) 3. füz. 363. old.
• Lieber Tamás: Korlátozott számban még kapható... MKBT Tájékoztató, 2002. január–február. 17. old.
• Lieber Tamás: Sátorkő, régi fotók kerestetnek. MKBT Tájékoztató, 2020. július–augusztus. 5–6. old.
• Mezei Iván – Páli Tivadar: Pilis útikalauz. Sport, Budapest, 1955. (Második, bővített kiadás.) 27. old.
• Mezei Iván szerk.: Pilis útikalauz. Budapest, 1967. 33. old. (A Pilis és a Visegrádi-hegység barlangjai című fejezetet, a 22–36. oldalakat Dénes György írta.)
• Nagy István: Az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről és hasznosításáról. Magyar Közlöny, 2021. április 9. (61. sz.) 2340. old.
• Neidenbach Ákos – Pusztay Sándor: Magyar hegyisport és turista enciklopédia. Budapest, 2005. 47., 215., 386., 402. old.
• Nyerges Miklós: MKBT – XL. Barlangnap, Pilisszentkereszt. Túrakalauz. 1996. 30–32. old.
• Persányi Miklós: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2007. január 22. (6. sz.) 213. old.
• Sásdi László: A Pilis-hegység karsztjának fejlődéstörténete. Karsztfejlődés, 2000. (5. köt.) 83., 90., 91. old.
• Sásdi László: A Pilis karsztjának fejlődéstörténete. Kézirat. 2002. 7., 16., 19. oldal és a 10. ábra (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Szegő István: Pilis-hegység. Budapest, 1948. 89., 90. oldalak és két fénykép a 88. és 89. oldalak között
• Székely Kinga: A Karszt és Barlangban 1961-től 1985-ig megjelent cikkek bibliográfiája. Karszt és Barlang, 1986. 1. félév. 82. old.
• Szervezők: Barlangnap 2012. MKBT Tájékoztató, 2012. május–június. 5. old.
• Takácsné Bolner Katalin: Magyarország leghosszabb és legmélyebb barlangjai az 1987. december 31-i állapot szerint. Karszt és Barlang, 1987. 1–2. félév. 53. old.
• Takácsné Bolner Katalin – Eszterhás István – Juhász Márton – Kraus Sándor: The caves of Hungary. Karszt és Barlang, 1989. (Special Issue) 18., 24., 29. old.
• Takácsné Bolner Katalin – Juhász Márton – Kraus Sándor: Magyarország barlangjai. Karszt és Barlang, 1989. 1–2. félév. 52., 58. old.
• Turi-Kovács Béla: A környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendelete. Magyar Közlöny, 2001. május 9. (53. sz.) 3488. old.
• –: Tájékoztatásul közöljük a Társulat tagságával... MKBT Meghívó, 1976. július–szeptember. 11. old.
• –: Országos jelentőségű barlangok. MKBT Meghívó, 1977. november. 23. old.
• –: Felhívjuk a tagság figyelmét, hogy 1982. július 1-jével új természetvédelmi jogszabályok léptek életbe. MKBT Műsorfüzet, 1982. szeptember–október. 18. old.
• –: Idegenforgalmi és turista barlangjaink 2006–2007. évi látogatottsága. Karszt és Barlang, 2008. 1–2. félév. 56. old.
• –: Idegenforgalmi és turista barlangjaink 2008. évi látogatottsága. Karszt és Barlang, 2009. 1–2. félév. 60. old.
• –: Idegenforgalmi és turista barlangjaink 2009. évi látogatottsága. Karszt és Barlang, 2010. 1–2. félév. 98. old.
• –: Idegenforgalmi és turista barlangjaink 2010–11. évi látogatottsága. Karszt és Barlang, 2011. 1–2. félév. 76. old.
• –: Idegenforgalmi és turista barlangjaink 2012–14. évi látogatottsága. Karszt és Barlang, 2012–2014. 126. old.
• –: Idegenforgalmi és turista barlangjaink 2015–16. évi látogatottsága. Karszt és Barlang, 2015–2016. 67. old.
• –: Idegenforgalmi és turista barlangjaink 2017–18. évi látogatottsága. Karszt és Barlang, 2017–2018. 76. old.

További irodalom

• Lieber Tamás szerk.: A Sátorkőpusztai-barlang. 1946–2006. Dorog, 2010. 181 old.

További információk

• Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédelmi Egyesület
• Országos Barlangnyilvántartás
• Őrjárat a Pilisben: A Strázsa-hegyek. 2/2 (3:28-tól szerepel benne a barlang.)
• A barlang virtuális bejárása