Ugrás a tartalomhoz

Władysław Tarnowski

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Władysław Tarnowski
Maurycy Gottlieb festménye (1877)
Maurycy Gottlieb festménye (1877)
Életrajzi adatok
Születési névWładysław Tarnowski
ÁlnévErnest Buława
Született1836. június 4.
Wróblewice, Galícia, Habsburg Birodalom
Elhunyt1878. április 19. (41 évesen)
San Francisco, Kalifornia, Amerikai Egyesült Államok
Iskolái
Pályafutás
Műfajokromantikus zene
Hangszerzongora
Tevékenység
A Wikimédia Commons tartalmaz Władysław Tarnowski témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Władysław Tarnowski (Fr. Tegazzo és A. Regulski, 1878)

Władysław Tarnowski (írói neve Ernest Buława) (Wróblewice, 1836. június 4. – San Francisco, Kalifornia, 1878. április 19.) lengyel zeneszerző és zongoravirtuóz; költő és író.

Élete

[szerkesztés]

Gróf Tarnowski Valerian és Ernestine legidősebb fia.[1][2] Władysław Tarnowski unokatestvére volt Stanisław Tarnowski.[1][2] Gyerekkora óta barátjuk volt Arthur Grottger. Az ifjú Władysław a Jagelló Egyetemen jogot és filozófiát tanult.[3] Zenei tanulmányait a párizsi konzervatóriumban folytatta (Daniel Auber tanítványa volt).[4] Harcolt a januári felkelésben,[5] ő volt a szerzője a felkelők egyik legismertebb dalának: „Jak to na wojence ładnie”.[6][7] Később a drezdai konzervatóriumban tanult (Ignaz Moscheles és Ernst Friedrich Richter tanítványa volt). Liszt Ferenc volt utolsó tanára.[4] Liszt és Tarnowski összebarátkoztak, Liszt egy levélben így írta le Władysław Tarnowskit:

„Az új barátom melankolikus, tartózkodó, kedves, hallgatag – remélem, hogy tetszeni fog neked...[8]”

Liszt hozzá fűzött reményei[9] nem váltak valóra, mivel Władysław számos területen alkotott (elaprózta magát), és mert korán elhunyt.

Władysław Tarnowski nagy utazó volt: járt Bécsben[10](itt verseket fordított németből[11] és németre[12]), Spanyolországban,[13] Svájcban,[14] Angliában,[15] a Közel-Keleten,[16] háromszor Görögországban,[17] a teleket Dél-Olaszországban töltötte (ezekben az országokban is verseket írt és fordított, valamint zenét szerzett).

Egy utazás során hunyt el, San Francisco mellett, egy hajó fedélzetén. Halálának közvetlen oka szívprobléma volt, ez lehetett akár mérgezés vagy gyógyszermérgezés következménye is.[18]

Művei

[szerkesztés]

Zenei kompozíciók

[szerkesztés]
Władysław Tarnowski (Jan Styfi, 1877)
Ave Maria
    • Andantino pensieroso ("Echo Muzyczne", 17 XII 1878)[22]
Andantino pensieroso
Still klingt das Glocklein durch Felder – kíséret
    • Zwei Gresänhe: Klänge Und Schmerzen és Nächtliche Regung (~1870)
    • Mein Kahn
    • Strofa dello Strozzi e la risposttadi Michalangelo[28]
  • Operák és drámák
    • Achmed oder der Pilger der Liebe (Achmed, czyli pielgrzym miłości, <Achmed, vagy zarándok szerelem>, libretto és zene, ~1875)[29]
    • Karlińscy (zene és dráma, 1874)
    • Joanna Grey (zene és dráma, 1875)

Irodalmi művek

[szerkesztés]
  • Versek
    • Poezye studenta (kötet 1-4, 1863-65)
      • Poezye Studenta. – 1. kötet (Leipzig, 1863, F.A. Brockhaus)
      • Poezye Studenta. – 3. kötet (Leipzig, 1865, F.A. Brockhaus)
      • Poezye Studenta. – 4. kötet (Leipzig, 1865, F.A. Brockhaus)
    • Krople czary Archiválva 2020. október 23-i dátummal a Wayback Machine-ben (Leipzig, 1865, Paweł Rhode)[30]
    • Szkice helweckie i Talia (Leipzig, 1868, P. Rhode)
    • Piołuny (Drezda, 1869, J.I. Kraszewski)
    • Nowe Poezye (1872, Księgarnia Seyferta i Czajkowskiego)
    • Kochankowie ojczyzny (1872)[31]
    • Praxytel i Fryne ("Ruch Literacki", 22 VII 1876, 53–54. oldal)
    • Pomnik Bielowskiego (1876)
  • Drámák
    • Izaak (Lviv, 1871)
    • Ernesta Buławy Utwory Dramatyczne
      • Kötet I – Karlinscy (Lviv, 1874, Księgarnia Gubrynowicza i Schmidta)
      • Kötet II – Joanna Grey (Lviv, 1874, Księgarnia Gubrynowicza i Schmidta)
      • Kötet III – Ostatnie sądy kapturowe és Finita la comedia (Lviv, Księgarnia Gubrynowicza i Schmidta)
    • Achmed oder die Pilger der Liebe (libretto)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Családi genealógia a honlapon www.rodtarnowski. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 4.)
  2. ↑ a b M.J. Minakowski "Genealogia potomków Sejmu Wielkiego"
  3. ↑ "Nowy Korbut", Instytutu Badań Literackich PAN, Państwowy Instytut Wydawniczy, 1982, kötet 16, rész 1, 25. oldal
  4. ↑ a b Andrzej Chodkowski (szerkesztő) "Encyklopedia muzyki", Wydawnictwo Naukowe PWN, Varsó, 2001, 886. oldal
  5. ↑ Agaton Giller "O Władysławie Tarnowskim", „Ruch Literacki”, 2, 1878, 380-381. oddal; Dora B. Kacnelson "Z dziejów polskiej pieśni powstańczej XIX wieku. Folklor powstania styczniowego.", Polska Akademia Nauk, Zakład Narodowy im. Ossolińskich, Wrocław-Warszawa-Kraków-Gdańsk, 1974, 97. oldal)
  6. ↑ Dora B. Kacnelson "Z dziejów polskiej pieśni powstańczej XIX wieku. Folklor powstania styczniowego.", Polska Akademia Nauk, Zakład Narodowy im. Ossolińskich, Wroclaw-Varsó-Krakkó-Gdańsk, 1974, 97. oldal
  7. ↑ "Wielka Encyklopedia Powszechna", Państwowe wydawnictwo Naukowe, Varsó, 1968, kötet 11 (Ster-Urz), 400. oldal)
  8. ↑ Liszt Ferenc levele Karolina Sayn-Wittgenstein hercegnéhez, Weimar, január 26., [1869], részlet: Stanisław Szenic „Franciszek Liszt”, Państwowy Instytut Wydawniczy, Warszawa, 1969, 431. oldal.
  9. ↑ Władysław egyik római koncertje után Liszt így szólt: „Itt van az utódom”. Agaton Giller "O Władysławie Tarnowskim", „Ruch Literacki”. 2, 1878, 395. oldal
  10. ↑ Przechadzki po Europie - I. List z Wiednia, Przechadzki po Europie - II. List z Wiednia
  11. ↑ Többek között: Kennst du die Rosen, Ich sank verweint in sanften Schlummer, Still klingt das Glöcklein durch Felder
  12. ↑ Korai verseit többek között Maxymilian Bern Dwie dusze, Trzech muzykantów, Kwiat tajemniczy, Młodzian Jeziora, Zwiędły liść
  13. ↑ Powieść o księciu Ahmedzie al Kamel albo o pielgrzymie miłości, Achmed al Kameel oder der Pilgerder Liebe. Romantische Oper in 2 acten
  14. ↑ Sorozat versek Szkice Helweckie
  15. ↑ Dráma: Joanna Grey, és [https://pl.wikisource.org/wiki/Karton_%28powie%C5%9B%C4%87_z_Ossyana%29 Karton
  16. ↑ "Extases au Bosphor, fantasie rapsodie sur les melodies orientales op. 10", Izaak, Naśladowanie z arabskiego, Nad brzegami Barada, Wyjątek z listu z Bombaju.
  17. ↑ Bohaterowie Grecji, Odwiedziny u Kanarisa, Praxytel i Fryne, Piosnka zbójecka
  18. ↑ Andrzej Chodkowski (szerkesztő) „Encyklopedia muzyki”, Wydawnictwo Naukowe PWN, Varsó, 2001, 886. oldal.
  19. ↑ Vonósnégyes D-dúr a honlapon: IMSLP/Petrucci Music Library
  20. ↑ „Listy Teofila Lenartowicza do Tekli Zmorskiej 1861-1893”, Państwowe Wydawnictwo Naukowe, Varsó, 1978, Levél 57, 13 VII 1872, 114. oddal
  21. ↑ Biblioteka Narodowa, syg. Mus.III.154.380.
  22. ↑ Andantino pensieroso a CBN Polona
  23. ↑ Sir George Grove (edited by Stanley Sadie) „The New Grove Dictionary of Music and Musicians”, II edition, kötet 25 (Taiwan to Twelwe Apostles), 2001, 103-104. oddal
  24. ↑ 'Nocturne pour Piano. A sa soeur Marie. en Österreichischen Nationalbibliothek. [2014. november 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 4.)
  25. ↑ a b Adolf Hofmeister,”Handbuch der musikalischen Litteratur”, Adolf és Friedrich Hofmeister, kötet 1860-67, 260. oldal
  26. ↑ 'Jak to na wojence ładnie - MP3 fájl, szöveg és zenei hang.. [2014. május 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 4.)
  27. ↑ 'Kennst du die Rosen. Lied für eine Singstimme mit Begleitung des Pianoforte gedichtet und componirtund seinem Freunde Professor Angelo von Gubernatis zugeeignet. en Österreichischen Nationalbibliothek. [2014. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 4.)
  28. ↑ Franz Pazdírek “Uniwersal Handbuch der Musikliteratur.”, kötet XI (Sinoir-Vege), Frits Knuf Hilversum, 1967 (Unchange reprint oft he original edition Vienna, 1904-1910), 575-576. oldal
  29. ↑ Achmed oder die Pilger der Liebe. a Österreichischen Nationalbibliothek[halott link]
  30. ↑ Krople czary a Google Books.
  31. ↑ Kochankowie ojczyzny a könyvben: „Album Muzeum Narodowego w Raperswilu w stulecie 1772 r.”, 1872, 232-278. oddal a Dolnośląska Biblioteka Cyfrowa

Források

[szerkesztés]
  • "Encyklopedia muzyczna", PWM, 2009
  • "Encyklopedia muzyki", PWN, 2001
  • "Encyklopedia literatury", PWN, 2007
  • "Wielka Encyklopedia Polski", kötet 2, Wydawnictwo Ryszard Kluszczyński, 2004
  • Sir George Grove (red. Stanley Sadie) „The New Grove Dictionary of Music and Musicians” (a második kiadás), kötet 25 (Taiwan to Twelwe Apostles), 2001, 103-104. oldal
  • "Wielka Encyklopedia Powszechna", Państwowe wydawnictwo Naukowe, Varsó, 1968, kötet 11 (Ster-Urz), 400. oldal
  • Ewa Róża Janion "Legends of Suli in Poland: some remarks on Władysław Tarnowski", 46-49. oldal in PhD thesis: Ewa Róża Janion "Imaging Suli : Interactions between Philhellenic Ideas and Greek Identity Discourse", Peter Lang GmbH, Frankfurt, 2015
  • "Pieśni niemieckie Władysława Tarnowskiego", M.T., 2017
  • "Utwory instrumentalne Władysława Tarnowskiego", M.T., 2018
  • Władysław Tarnowski "Artysta i cierpienie", kötet I., M.T., 2020.

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Władysław_Tarnowski&oldid=26682474”