Ugrás a tartalomhoz

Wade–Giles-átírás

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Wade–Giles (IPA weɪd ˈdʒaɪlz) a kínai nyelv írott változatának egyik latin betűs átírási rendszere, amelynek alapjait Thomas Francis Wade (1818–1895) brit diplomata és sinológus dolgozta ki a 19. század közepén, és amelyet majd Herbert Giles (1845–1935), ugyancsak brit diplomata és sinológus tökéletesített és véglegesített az 1892-ben megjelent kínai–angol szótárában. A Wade–Giles átírás a nyugati világ angol nyelvterületén a legelterjedtebb latin betűs átírási rendszernek számított, de az 1958-ra kidolgozott, majd 1979-től, a kínai kormány által hivatalosan is bevezetett pinjin átírás sem tudta kiszorítani. Az angol nyelven íródott, Kínával kapcsolatos ismeretterjesztő és szakkönyvek, valamint cikkek, tanulmányok zöme a mai nap ezt az átírási rendszert használja.

Története

[szerkesztés]

A tudós Sir Thomas Francis Wade, aki Brit Birodalom nagyköveteként tevékenykedett Kínában, és a Cambridge-i Egyetem első sinológus professzora volt, 1867-ben jelentette a mandarin kínai, vagyis a kínai nyelv korabeli pekingi dialektusán alapuló tankönyvét angolul. Az itt használt, általa kidolgozott átírási rendszer képezte az alapját a ma Wade–Giles néven ismert latin betűs átírásnak. Ezt tökéletesítette tovább Herbert Allen Giles diplomata és sinológus, akinek mérföldkőnek számító angol–kínai szótára 1892-ben jelent meg. Az átírási rendszert 1912-ben Giles fia, a British Museum akkori kurátora, Lionel Giles (1875–1958) véglegesítette.

Szótagtáblázat

[szerkesztés]
Wade–Giles táblázat Szótagkezdők Wade–Giles táblázat
p m f t n l k h ch chʻ hs ch chʻ sh j ts tsʻ s
a szótagvégű csoport ih/ŭ chih chʻih shih jih tzŭ tzʻŭ ssŭ ih/ŭ a szótagvégű csoport
a a pa pʻa ma fa ta tʻa na la ka kʻa ha cha chʻa sha tsa tsʻa sa a
o o po pʻo mo fo to tʻo no lo ko kʻo ho cho chʻo jo tso tsʻo so o
ê ê tʻê chê chʻê shê tsê tsʻê ê
ai ai pai pʻai mai tai tʻai nai lai kai kʻai hai chai chʻai shai tsai tsʻai sai ai
ei ei pei pʻei mei fei tei tʻei nei lei kei hei chei shei tsei ei
ao ao pao pʻao mao tao tʻao nao lao kao kʻao hao chao chʻao shao jao tsao tsʻao sao ao
ou ou pʻou mou fou tou tʻou nou lou kou kʻou hou chou chʻou shou jou tsou tsʻou sou ou
an an pan pʻan man fan tan tʻan nan lan kan kʻan han chan chʻan shan jan tsan tsʻan san an
ên ên pên pʻên mên fên tên nên kên kʻên hên chên chʻên shên jên tsên tsʻên sên ên
ang ang pang pʻang mang fang tang tʻang nang lang kang kʻang hang chang chʻang shang jang tsang tsʻang sang ang
êng êng pêng pʻêng mêng fêng têng tʻêng nêng lêng kêng kʻêng hêng chêng chʻêng shêng jêng tsêng tsʻêng sêng êng
êrh êrh êrh
i szótagvégű csoport i i pi pʻi mi ti tʻi ni li chi chʻi hsi i i szótagvégű csoport
ia ya tia lia chia chʻia hsia ia
io yo io
ieh yeh pieh pʻieh mieh tieh tʻieh nieh lieh chieh chʻieh hsieh ieh
iai yai iai
iao yao piao pʻiao miao tiao tʻiao niao liao chiao chʻiao hsiao iao
iu yu miu tiu niu liu chiu chʻiu hsiu iu
ien yen pien pʻien mien tien tʻien nien lien chien chʻien hsien ien
in yin pin pʻin min nin lin chin chʻin hsin in
iang yang niang liang chiang chʻiang hsiang iang
ing ying ping pʻing ming ting tʻing ning ling ching chʻing hsing ing
u szótagvégű csoport u wu pu pʻu mu fu tu tʻu nu lu ku kʻu hu chu chʻu shu ju tsu tsʻu su u u szótagvégű csoport
ua wa kua kʻua hua chua chʻua shua jua ua
uo wo kuo kʻuo huo shuo uo
uai wai kuai kʻuai huai chuai chʻuai shuai uai
ui wei tui tʻui kui kʻui hui chui chʻui shui jui tsui tsʻui sui ui
uan wan tuan tʻuan nuan luan kuan kʻuan huan chuan chʻuan shuan juan tsuan tsʻuan suan uan
un wen tun tʻun nun lun kun kʻun hun chun chʻun shun jun tsun tsʻun sun un
uang wang kuang kʻuang huang chuang chʻuang shuang uang
ung weng tung tʻung nung lung kung kʻung hung chung chʻung jung tsung tsʻung sung ung
ü szótagvégű csoport ü chü chʻü hsü ü ü szótagvégű csoport
üeh yüeh nüe lüe chüeh chʻüeh hsüeh üeh
üan yüan lüan chüan chʻüan hsüan üan
ün yün chün chʻün hsün ün
iung yung chiung chʻiung hsiung iung
Színmagyarázat:
„szabályos” szótagkezdet vagy szótagvég

Az a szótagvégű csoport a következő esetek közvetlen kombinációjában:

  • i+a szótagvégű csoport
  • u+a szótagvégű csoport
  • ü+a szótagvégű csoport
i, u, ü szótagvégű csoport módosult változatai a következő esetekben:
  • i+a szótagvégű csoport
  • u+a szótagvégű csoport
  • ü+a szótagvégű csoport
szótag a szótagkezdő és a szótagvég kombinációja által (vagy azok az esetek, amikor nincs szótagkezdő) szótag a szótagkezdő és a szótagvég módosult kombinációja által