Ugrás a tartalomhoz

„Balázsfalva” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
aNincs szerkesztési összefoglaló
AtaBot (vitalap | szerkesztései)
botok
42 704 szerkesztés
a →Jegyzetek: források --> jegyzetek AWB
 
(44 közbenső módosítás, amit 33 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
3. sor: 3. sor:
| román név = Blaj
| román név = Blaj
| magyar név = Balázsfalva
| magyar név = Balázsfalva
| német név = Blasendorf
| kép = Cathedral of Blaj.jpg
| kép = Cathedral of Blaj.jpg
| képaláírás = A görög katolikus érseki székesegyház
| képaláírás = A görögkatolikus érseki székesegyház
| címer = COA Blaj RO.png
| címer = ROU AB Blaj CoA.png
| történelmi régió = Erdély
| történelmi régió = Erdély
| megye = Fehér
| megye = Fehér
| fejlesztési régió =Közép-romániai fejlesztési régió
| rang = megyei jogú város
| rang = [[municípium (Románia)|municípium]]
| beosztott falvak = [[Csufud]], [[Fliteşti]], [[Magyarpéterfalva]], [[Monora]], [[Obursatanya]], [[Szászpatak]], [[Tűr]], [[Véza]]
| beosztott falvak = [[Csufud]], [[Flitești]], [[Magyarpéterfalva]], [[Monora]], [[Obursatanya]], [[Szászpatak]], [[Tűr]], [[Véza]]
| polgármester = Rotar Gheorghe Valentin, 2008<ref>[http://www.beclocale2008.ro/documm/Primari/Localitatii%20Partid/primaripeloc.pdf Román Központi Választási Hivatal honlapja]</ref>
| polgármester = Rotar Gheorghe Valentin, 2008<ref>[http://www.beclocale2008.ro/documm/Primari/Localitatii%20Partid/primaripeloc.pdf Román Központi Választási Hivatal honlapja]{{Halott link|url=http://www.beclocale2008.ro/documm/Primari/Localitatii%20Partid/primaripeloc.pdf |date=2018-11 }}</ref>
| irányítószám = 515400
| irányítószám = 515400
| körzethívószám = 0x58<ref>"x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS</ref>
| körzethívószám = 0x58<ref>"x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–[[Telekom (Románia)|Telekom]], 3–RDS</ref>
| község népesség = 20765
| község népesség = 20 630
| község népesség éve = 2002
| község népesség éve = 2011
| község népesség forrás = {{Vargaarpad}}
| község népesség forrás = {{RO népszámlálás 2011 végleges}}
| magyar lakosság = 671
| magyar lakosság = 396 (2011)<ref>{{Varga E. Árpád 2011|AB}}</ref>
| tengerszint feletti magasság = 260
| tengerszint feletti magasság = 260
| szélességi fok= 46
| szélességi fok= 46
25. sor: 27. sor:
| hosszúsági ívmásodperc= 52
| hosszúsági ívmásodperc= 52
| weboldal = www.primariablaj.ro/
| weboldal = www.primariablaj.ro/
| wikicommons = Blaj
}}
}}


'''Balázsfalva''' ({{ny-ro|Blaj}}, {{ny-de|Blasendorf,}} [[Erdélyi szászok|szászul]] ''Blußendref'') [[Municípium (Románia)|megyei jogú város]] [[Románia|Romániában]], [[Fehér megye|Fehér megyében]]. A [[19. század]]ig az [[erdély]]i románok politikai, vallási és kulturális központja, a [[Román Görög Katolikus Egyház|görög katolikus]] püspökség székhelye.
'''Balázsfalva''' ({{ny-ro|Blaj}}, {{ny-de|Blasendorf,}} [[Erdélyi szász nyelv|szászul]] ''Blußendref'') [[Municípium (Románia)|megyei jogú város]] [[Románia|Romániában]], [[Fehér megye|Fehér megyében]]. A [[19. század]]ig az [[erdély]]i románok politikai, vallási és kulturális központja, a [[román görögkatolikus egyház|görögkatolikus]] püspökség székhelye.


==Fekvése==
== Fekvése ==
[[Gyulafehérvár]]tól 42&nbsp;km-re északkeletre, a [[Kis-Küküllő|Kis]]- és [[Nagy-Küküllő (folyó)|Nagy-Küküllő]] összefolyásánál fekszik.
[[Gyulafehérvár]]tól 42&nbsp;km-re északkeletre, a [[Kis-Küküllő|Kis]]- és [[Nagy-Küküllő (folyó)|Nagy-Küküllő]] összefolyásánál fekszik.


==Nevének eredete==
== Nevének eredete ==
Nevét első, '' Cséry Balázs'' nevű birtokosáról kapta. A német és a román név is a magyarból való.
Nevét első, '' Cséry Balázs'' nevű birtokosáról kapta. A német és a román név is a magyarból való.


==Története==
== Története ==
[[Fájl:Institutul Recunostintei - Blaj.jpg|bélyegkép|balra|160px|]]
[[Fájl:Institutul Recunostintei - Blaj.jpg|bélyegkép|balra|160px]]
A Kis- és Nagy-Küküllő összefolyásánál települt várost [[1313]]-ban Herbordus fia Balázs alapította, innen a neve. [[1332]]-ben ''villa Blasii'' néven említik. Várkastélyát [[1535]]-ben Bagdy György, Erdély helyettes főkapitánya építtette. Itt az Apafi-kastélyban írták alá [[1687]]. [[október 27.|október 27-én]] [[Teleki Mihály]] és [[Lotaringiai Ferenc herceg]] azt az egyezséget, amely alapján Erdély [[Habsburgok|Habsburg]] uralom alá került, ezzel véget vetett az [[Erdélyi Fejedelemség]]nek.
A Kis- és Nagy-Küküllő összefolyásánál települt várost [[1313]]-ban Herbordus fia Balázs alapította, innen a neve. [[1332]]-ben ''villa Blasii'' néven említik. Várkastélyát [[1535]]-ben Bagdy György, Erdély helyettes főkapitánya építtette. Itt, az Apafi-kastélyban írták alá [[1687]]. [[október 27.|október 27-én]] [[Teleki Mihály (főgenerális)|Teleki Mihály]] és [[V. Károly lotaringiai herceg|Lotaringiai Károly herceg]] azt a [[balázsfalvi paktum]]ot, melynek alapján Erdély [[Habsburg-ház|Habsburg]] uralom alá került, ezzel véget vetett az [[Erdélyi Fejedelemség]]nek.


[[1703]]. [[december 23.|december 23-án]] itt sikerült váratlan rajtaütéssel elfognia Guthi István ezereskapitánynak [[Pekry Lőrinc]] erdélyi főkapitányt, aki ezután átállt a [[kurucok]]hoz. [[1747]]-ben nyomda kezdte meg itt működését. A település 19. századi [[román nemzeti mozgalom]] központja lett. [[1848]]. [[május 15.|május 15]]-[[május 16.|16]]-án itt, a „Szabadság mezején” tartották a románok nagy nemzetgyűlésüket, ahol követeléseiket megfogalmazták, majd [[szeptember 25.|szeptember 25-én]] második nemzetgyűlésükön a császárnak esküdtek hűséget a magyar forradalom ellen. [[1861]]. [[május 15.|május 15-én]] a románok itt megtartott gyűlése [[Erdély]] uniója ellen lépett fel. [[1910]]-ben 2204 lakosából 1560 román, 500 magyar és 135 német volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Alsó-Fehér vármegye]] [[Balázsfalvi járás]]ának székhelye volt. 2002-ben 20&nbsp;765 lakosából 17&nbsp;091 román, 1697 magyar, 1900 cigány és 63 német volt.
[[1703]]. [[december 23.|december 23-án]] itt sikerült váratlan rajtaütéssel elfognia Guthi István ezereskapitánynak [[Pekri Lőrinc]] erdélyi főkapitányt, aki ezután átállt a [[kurucok]]hoz. [[1747]]-ben nyomda kezdte meg itt működését. A település 19. századi [[román nemzeti mozgalom]] központja lett. [[1848]]. [[május 15.|május 15]]-[[május 16.|16]]-án itt, a „Szabadság mezején” tartották a románok nagy nemzetgyűlésüket, ahol követeléseiket megfogalmazták, majd [[szeptember 25.|szeptember 25-én]] második nemzetgyűlésükön a császárnak esküdtek hűséget a magyar forradalom ellen. [[1861]]. [[május 15.|május 15-én]] a románok itt megtartott gyűlése [[Erdély]] uniója ellen lépett fel. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Alsó-Fehér vármegye]] [[Balázsfalvi járás]]ának székhelye volt.


==Látnivalók==
==Népessége==
[[1910]]-ben 2204 lakosából 1560 román, 500 magyar és 135 német volt.
⚫
* A főtéren áll a görög katolikus érseki székesegyház. 1738 és 1765 között épült [[Anton Erhard Martinelli]] tervei alapján.

⚫
* A tér túloldalán a volt Apafi-kastély, a [[18. század]] óta görög katolikus érseki palota. Bagdy György építtette [[1534]]-ben háromemeletes lakótoronyként, eredetileg T alakú alaprajza volt, bejáratát védőárokkal erősítették meg. [[1842]]-ben a várkastélyt északi szárnnyal bővítették.
2002-ben 20&nbsp;765 lakosából 17&nbsp;091 román, 1697 magyar, 1900 cigány és 63 német volt.

== Látnivalók ==

⚫
* A főtéren áll a [[Szentháromság-székesegyház (Balázsfalva)|görögkatolikus érseki székesegyház]]. 1738 és 1765 között épült [[Anton Erhard Martinelli]] tervei alapján.
⚫
* A tér túloldalán a volt Apafi-kastély, a [[18. század]] óta görögkatolikus érseki palota. Bagdy György építtette [[1534]]-ben háromemeletes lakótoronyként, eredetileg T alakú alaprajza volt, bejáratát védőárokkal erősítették meg. [[1842]]-ben a várkastélyt északi szárnnyal bővítették.
* A „Szabadság Mezeje” román nemzeti emlékhely, ahol a román szabadságvezérek szobrai között ott van [[Petőfi Sándor|Petőfi]] szobra is.
* A „Szabadság Mezeje” román nemzeti emlékhely, ahol a román szabadságvezérek szobrai között ott van [[Petőfi Sándor|Petőfi]] szobra is.

== Híres emberek ==

* Itt született [[1917]]. [[november 3.|november 3-án]] [[Semlyén Éva]] pedagógiai író, tankönyvíró, műfordító.
* Itt született [[1918]]. [[Július 22.|július 22]]-én [[Kulcsár J. Géza]] vegyészmérnök, kémiai szakíró.
* Itt született [[1929]]. [[február 14.|február 14-én]] [[Szőke Amália]] geológiai, művelődéstörténeti szakíró, műfordító.


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==
{{források}}
{{jegyzetek}}

== További információk ==


==Külső hivatkozások==
{{commonscat|Blaj}}
* [http://www.primariablaj.ro/ Balázsfalva honlapja]
* [http://www.primariablaj.ro/ Balázsfalva honlapja]


57. sor: 72. sor:
{{portál|Erdély|-}}
{{portál|Erdély|-}}


{{DEFAULTSORT:Bala~zsfalva}}
[[Kategória:Erdélyi városok]]
[[Kategória:Erdélyi városok]]
[[Kategória:Fehér megye települései]]

[[Kategória:Alsó-Fehér vármegye települései]]
[[en:Blaj]]
[[cs:Blaj]]
[[de:Blaj]]
[[eo:Blaj]]
[[fr:Blaj]]
[[id:Blaj]]
[[ie:Blaj]]
[[it:Blaj]]
[[nl:Blaj]]
[[pl:Blaj]]
[[pt:Blaj]]
[[ro:Blaj]]
[[sv:Blaj]]
[[tg:Блаж]]

A lap jelenlegi, 2021. február 13., 01:03-kori változata

Balázsfalva egy egykori falu régi neve is, lásd: Újbalázsfalva.
Balázsfalva (Blaj, Blasendorf)
A görögkatolikus érseki székesegyház
A görögkatolikus érseki székesegyház
Balázsfalva címere
Balázsfalva címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeFehér
Rangmunicípium
KözségközpontBlaj
Beosztott falvak
Lista
PolgármesterRotar Gheorghe Valentin, 2008[1]
Irányítószám515400
Körzethívószám0x58[2]
SIRUTA-kód1348
Népesség
Népesség10 523 fő (2021. dec. 1.) +/-
Magyar lakosság732 (4%, 2021)[4]
Község népessége17 816 fő (2021. dec. 1.)[3]
Népsűrűség180,09 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság260 m
Terület98,93 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 10′ 31″, k. h. 23° 54′ 52″46.175278°N 23.914444°EKoordináták: é. sz. 46° 10′ 31″, k. h. 23° 54′ 52″46.175278°N 23.914444°E
Balázsfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Balázsfalva témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Balázsfalva (románul: Blaj, németül: Blasendorf, szászul Blußendref) megyei jogú város Romániában, Fehér megyében. A 19. századig az erdélyi románok politikai, vallási és kulturális központja, a görögkatolikus püspökség székhelye.

Fekvése

[szerkesztés]

Gyulafehérvártól 42 km-re északkeletre, a Kis- és Nagy-Küküllő összefolyásánál fekszik.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Nevét első, Cséry Balázs nevű birtokosáról kapta. A német és a román név is a magyarból való.

Története

[szerkesztés]

A Kis- és Nagy-Küküllő összefolyásánál települt várost 1313-ban Herbordus fia Balázs alapította, innen a neve. 1332-ben villa Blasii néven említik. Várkastélyát 1535-ben Bagdy György, Erdély helyettes főkapitánya építtette. Itt, az Apafi-kastélyban írták alá 1687. október 27-én Teleki Mihály és Lotaringiai Károly herceg azt a balázsfalvi paktumot, melynek alapján Erdély Habsburg uralom alá került, ezzel véget vetett az Erdélyi Fejedelemségnek.

1703. december 23-án itt sikerült váratlan rajtaütéssel elfognia Guthi István ezereskapitánynak Pekri Lőrinc erdélyi főkapitányt, aki ezután átállt a kurucokhoz. 1747-ben nyomda kezdte meg itt működését. A település 19. századi román nemzeti mozgalom központja lett. 1848. május 15-16-án itt, a „Szabadság mezején” tartották a románok nagy nemzetgyűlésüket, ahol követeléseiket megfogalmazták, majd szeptember 25-én második nemzetgyűlésükön a császárnak esküdtek hűséget a magyar forradalom ellen. 1861. május 15-én a románok itt megtartott gyűlése Erdély uniója ellen lépett fel. A trianoni békeszerződésig Alsó-Fehér vármegye Balázsfalvi járásának székhelye volt.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 2204 lakosából 1560 román, 500 magyar és 135 német volt.

2002-ben 20 765 lakosából 17 091 román, 1697 magyar, 1900 cigány és 63 német volt.

Látnivalók

[szerkesztés]
  • A főtéren áll a görögkatolikus érseki székesegyház. 1738 és 1765 között épült Anton Erhard Martinelli tervei alapján.
  • A tér túloldalán a volt Apafi-kastély, a 18. század óta görögkatolikus érseki palota. Bagdy György építtette 1534-ben háromemeletes lakótoronyként, eredetileg T alakú alaprajza volt, bejáratát védőárokkal erősítették meg. 1842-ben a várkastélyt északi szárnnyal bővítették.
  • A „Szabadság Mezeje” román nemzeti emlékhely, ahol a román szabadságvezérek szobrai között ott van Petőfi szobra is.

Híres emberek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Román Központi Választási Hivatal honlapja[halott link]
  2. ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
  3. ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
  4. ↑ 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Balázsfalva&oldid=23559205”