Ugrás a tartalomhoz

Balázsfalva

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Balázsfalva egy egykori falu régi neve is, lásd: Újbalázsfalva.
Balázsfalva (Blaj, Blasendorf)
A görögkatolikus érseki székesegyház
A görögkatolikus érseki székesegyház
Balázsfalva címere
Balázsfalva címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeFehér
Rangmunicípium
KözségközpontBlaj
Beosztott falvak
Lista
PolgármesterRotar Gheorghe Valentin, 2008[1]
Irányítószám515400
Körzethívószám0x58[2]
SIRUTA-kód1348
Népesség
Népesség10 523 fő (2021. dec. 1.) +/-
Magyar lakosság732 (4%, 2021)[4]
Község népessége17 816 fő (2021. dec. 1.)[3]
Népsűrűség180,09 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság260 m
Terület98,93 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 10′ 31″, k. h. 23° 54′ 52″46.175278°N 23.914444°EKoordináták: é. sz. 46° 10′ 31″, k. h. 23° 54′ 52″46.175278°N 23.914444°E
Balázsfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Balázsfalva témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Balázsfalva (románul: Blaj, németül: Blasendorf, szászul Blußendref) megyei jogú város Romániában, Fehér megyében. A 19. századig az erdélyi románok politikai, vallási és kulturális központja, a görögkatolikus püspökség székhelye.

Fekvése

[szerkesztés]

Gyulafehérvártól 42 km-re északkeletre, a Kis- és Nagy-Küküllő összefolyásánál fekszik.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Nevét első, Cséry Balázs nevű birtokosáról kapta. A német és a román név is a magyarból való.

Története

[szerkesztés]

A Kis- és Nagy-Küküllő összefolyásánál települt várost 1313-ban Herbordus fia Balázs alapította, innen a neve. 1332-ben villa Blasii néven említik. Várkastélyát 1535-ben Bagdy György, Erdély helyettes főkapitánya építtette. Itt, az Apafi-kastélyban írták alá 1687. október 27-én Teleki Mihály és Lotaringiai Károly herceg azt a balázsfalvi paktumot, melynek alapján Erdély Habsburg uralom alá került, ezzel véget vetett az Erdélyi Fejedelemségnek.

1703. december 23-án itt sikerült váratlan rajtaütéssel elfognia Guthi István ezereskapitánynak Pekri Lőrinc erdélyi főkapitányt, aki ezután átállt a kurucokhoz. 1747-ben nyomda kezdte meg itt működését. A település 19. századi román nemzeti mozgalom központja lett. 1848. május 15-16-án itt, a „Szabadság mezején” tartották a románok nagy nemzetgyűlésüket, ahol követeléseiket megfogalmazták, majd szeptember 25-én második nemzetgyűlésükön a császárnak esküdtek hűséget a magyar forradalom ellen. 1861. május 15-én a románok itt megtartott gyűlése Erdély uniója ellen lépett fel. A trianoni békeszerződésig Alsó-Fehér vármegye Balázsfalvi járásának székhelye volt.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 2204 lakosából 1560 román, 500 magyar és 135 német volt.

2002-ben 20 765 lakosából 17 091 román, 1697 magyar, 1900 cigány és 63 német volt.

Látnivalók

[szerkesztés]
  • A főtéren áll a görögkatolikus érseki székesegyház. 1738 és 1765 között épült Anton Erhard Martinelli tervei alapján.
  • A tér túloldalán a volt Apafi-kastély, a 18. század óta görögkatolikus érseki palota. Bagdy György építtette 1534-ben háromemeletes lakótoronyként, eredetileg T alakú alaprajza volt, bejáratát védőárokkal erősítették meg. 1842-ben a várkastélyt északi szárnnyal bővítették.
  • A „Szabadság Mezeje” román nemzeti emlékhely, ahol a román szabadságvezérek szobrai között ott van Petőfi szobra is.

Híres emberek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Román Központi Választási Hivatal honlapja[halott link]
  2. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
  3. 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
  4. 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)

További információk

[szerkesztés]