Ugrás a tartalomhoz

Újjózseffalva

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Újjózseffalva (Iosifalău, Josefsdorf)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeTemes
KözségNagytopoly
Rangfalu
KözségközpontNagytopoly
Irányítószám307423
SIRUTA-kód159008
Népesség
Népesség443 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság6[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság116 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 46′ 50″, k. h. 21° 40′ 45″45.780556°N 21.679167°EKoordináták: é. sz. 45° 46′ 50″, k. h. 21° 40′ 45″45.780556°N 21.679167°E
SablonWikidataSegítség

Újjózseffalva, 1910-ig Józseffalva (románul: Iosifalău, helyi nevén Iosifalva, németül: Josefsdorf) falu Romániában, a Bánátban, Temes megyében.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Nevét Bethlen József temesvári állami jószágigazgató tiszteletére kapta.[2]

Fekvése

[szerkesztés]

Temesvártól 32 kilométerre keletre, a DN6-os főút mentén fekszik.

Népessége

[szerkesztés]
  • 1910-ben 1082 lakosából 1023 volt német és 54 magyar anyanyelvű; 1067 római katolikus vallású.
  • 2002-ben 528 lakosából 442 volt román, 40 szlovák, 20 német, 13 ruszin, hét magyar és négy szerb nemzetiségű; 376 ortodox, 106 római katolikus, 31 pünkösdi és 13 görögkatolikus vallású.

Története

[szerkesztés]

1882-ben alapították a Bega torkolatánál fekvő Elisenhain katolikus sváb lakói, miután falujukat elsodorta az árvíz. Elisenhain 1866–69-ben, főként torontálszécsányiakkal települt. A józseffalvi határ korábban Iktár és Susanovec határához tartozott Temes vármegye Temesrékasi járásában, és a magyar államkincstár tulajdona volt. 1890-ben alakult önálló nagyközséggé. Lakói megélhetésének alapját a gabonatermesztés jelentette, a szegényebbek közül pedig sokan a falutól északra eső Piatra Roșie bazaltbányáiban dolgoztak kőfejtőként. Legnagyobb földbirtokosa, Szettele Lajos saját kőbányát üzemeltetett ott, ahonnan iparvasutat építtetett a nagytopoloveci vasútállomásig. A századfordulón évente átlagosan tízezer köbméter bazaltot termeltek ki benne.[3] Sváb lakosságának zöme az 1960-as évektől kivándorolt.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. [1]
  2. Reiszig Ede: Temes vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  
  3. Schafarzik Ferenc: A magyar korona országai területén létező kőbányák részletes ismertetése. Budapest, 1904

Források

[szerkesztés]
  • Hans Klein: Heimatbuch der Heckegemeinde Josefsdorf im Banat. H. n., 1986

További információk

[szerkesztés]