Ugrás a tartalomhoz

2016-os amerikai elnökválasztás

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

58. elnökválasztás az Egyesült Államokban
Párt

Republikánus Párt

Demokrata Párt

Hillary Clinton
Elnökjelölt Donald Trump Hillary Clinton
Állam New York New York
Alelnökjelölt Mike Pence Tim Kaine

Szlogen Make America great again! Stronger together!
Elektorok 304 227
Szavazatok 62 984 828
46,1% 		65 853 514
48,2%


Az elnökválasztó elektorok száma az USA tagállamai szerint

A Wikimédia Commons tartalmaz 2016-os amerikai elnökválasztás témájú médiaállományokat.

Az érvényes jogszabályoknak megfelelően[1] 2016. november 8-án, kedden az Amerikai Egyesült Államokban elnökválasztást tartottak. Az előírások szerint aznap az egyes államok és egyéb területek lakói megválasztották az elektori kollégium tagjait, akik 2016. december 19-én formálisan is megválasztották az elnököt és az alelnököt.[2] Őket aztán 2017. január 20-án, pénteken iktatták be a hivatalukba.[3] Az elnökválasztással egy időben választják meg a 115. kongresszus tagjait (a teljes képviselőházat és a szenátus egyharmadát.) A választást a Republikánus Párt jelöltje, Donald Trump nyerte, mindössze az ötödik elnök lett, akit úgy választottak meg, hogy nem kapta meg a szavazatok többségét.

A választhatóság feltételei

[szerkesztés]

Az alkotmány a választhatóság feltételéül a legalább harmincöt éves életkort írja elő, valamint azt, hogy a jelölt született amerikai állampolgár legyen, továbbá követelmény az is, hogy a jelölt 14 éve állandó lakhellyel rendelkezzen az Egyesült Államokban. Emellett a huszonkettedik alkotmánymódosítás értelmében nem lehet elnökké választani azt, akit már kétszer elnökké választottak, és mint bármely más szövetségi tisztviselő, az elnök sem lehet a törvényhozás tagja.[3] Konkrétan a hivatalban lévő Barack Obama elnök nem indulhatott az újraválasztásért.

A 2016-os választási kampányban ismét vita tárgya volt az állampolgársági kritérium pontos jelentése. Az alkotmány konkrétan úgy fogalmaz, hogy az elnök „született állampolgára” kell legyen az Egyesült Államoknak („natural-born Citizen [...] of the United States”), de nem magyarázza meg a kifejezés konkrét jelentését. Egyesek ezt úgy értelmezik, hogy elnök csak az lehet, aki az Egyesült Államok területén született, mások szerint viszont a szabály azt jelenti, hogy olyan személy is lehet elnök, aki bár külföldön született, de születésétől fogva amerikai állampolgár. A 2016-os kampány során Ted Cruz kapcsán merült fel a kérdés, Cruz ugyanis a kanadai Calgaryban született, amerikai állampolgárságú anyától, így az alkotmányos szabály szigorúbb értelmezésének nem felel meg, de a kevésbé szigorú értelmezés szerint teljesíti az állampolgársági feltételt.[4]

Előválasztások

[szerkesztés]
Az Egyesült Államok Demokrata Pártja
Az Egyesült Államok Demokrata Pártja

Demokrata Párt

[szerkesztés]

Lásd még: Az Egyesült Államok Demokrata Pártja

Hillary Clinton
Az Egyesült Államok

67. külügyminisztere
(2009-2013)

[5][6][7]
Hillary Clinton
Bernie Sanders

Hillary Clinton, az egykori amerikai First Lady, New York állam volt szenátora, az Egyesült Államok korábbi külügyminisztere, valamint a 2008-as elnökválasztás során is esélyes induló volt az első demokrata, aki egy videó keretein belül bejelentette indulását a demokrata elnökjelölti tisztségért, 2015. április 12-én.[8] A 2015-ös országos közvélemény-kutatások kimutatták, hogy Clinton a legesélyesebb induló a 2016-os elnökválasztáson, de komoly kihívással nézhet szembe a független vermonti szenátor, Bernie Sanders személyében. Sanders lett a második hivatalos jelölt, miután április 30-án bejelentette indulását a demokrata elnökjelölési tisztségre.[9] 2015. augusztusára a mérések alapján a Clinton és Sanders közti különbség minimálisra csökkent.[10][11][12] Maryland állam korábbi kormányzója, Martin O’Malley volt a harmadik, aki május 30-án bejelentette indulását.[13] További három amerikai politikus jelentette még be, hogy megmérettetné magát a demokrata elnökjelölti tisztségért, köztük volt a korábbi független Rhode Island-i kormányzó, Lincoln Chafee,[14][15] a volt virginiai szenátor, Jim Webb,[16] és a Harvard Egyetem jogi professzora, Lawrence Lessig.[17] Utóbbi három később mind visszamondta indulási szándékát. A korábbi Delaware állam szenátora, és a verseny alatt az amerikai alelnöki tisztséget is betöltő Joe Biden, október 21-én, a sokáig tartó spekulációk után jelentette be, hogy nem indul az elnökjelöltségért.[18][19]

Az elnökjelöltségért folyó verseny június 8-án Hilary Clinton elsöprő győzelmével zárult. A volt külügyminiszter mind a szavazók, mind pedig az el nem kötelezett szuperküldöttek körében jelentős különbséggel tudott nyerni (2780 delegált támogatását szerezte meg, míg Bernie Sanders csak 1876-ot).[20][21]

Visszalépett demokrata jelöltek

[szerkesztés]

Jim Webb

Virginia állam

szenátora

(2007–2013)

Lincoln Chafee

Rhode Island állam

74. kormányzója

(2011–2015)

Lawrence Lessig

a Harvard Law School

professzora

(1997–2000 és 2009–)

Martin O'Malley

Maryland állam

61. kormányzója

(2007–2015)

Bernie Sanders

Vermont állam

szenátora

(2007–)

Hillary Clinton (s), Bernie Sanders (z)

Demokrata előválasztások

[szerkesztés]
Választás Állam Jelöltek
Clinton Sanders
Február 1. Iowa 701 (49,9%) 697 (49,6%)
Február 9. New Hampshire 95 324 (38,2%) 152 181 (61,0%)
Február 20. Nevada 6316 (52,6%) 5678 (47,3%)
Február 27. Dél-Karolina 272 379 (73,4%) 96 498 (26,0%)
Március 1.

Szuperkedd

Alabama 309 071 (77,9%) 76 059 (19,2%)
Amerikai Szamoa 162 (68,4%) 61 (25,7%)
Arkansas 146 057 (66,1%) 66 236 (30,0%)
Colorado 49 789 (40,3%) 72 846 (59,0%)
Georgia 543 008 (71,3%) 214 332 (28,2%)
Massachusetts 603 784 (50,1%) 586 716 (48,7%)
Minnesota 73 510 (38,4%) 118 135 (61,6%)
Oklahoma 139 338 (41,5%) 174 054 (51,9%)
Tennessee 245 304 (66,1%) 120 333 (32,4%)
Texas 935 080 (65,2%) 475 561 (33,2%)
Vermont 18 335 (13,6%) 115 863 (86,1%)
Virginia 503 358 (64,3%) 275 507 (35,2%)
Március 5. Kansas 12 593 (32,3%) 26 450 (67,7%)
Louisiana 221 615 (71,1%) 72 240 (23,2%)
Nebraska 14 340 (42,9%) 19 120 (57,1%)
Március 6. Maine 1232 (35,5%) 2231 (64,3%)
Március 1.–8. Külföldi demokraták 10 689 (30,9%) 23 779 (68,9%)
Március 8. Michigan 581 775 (48,3%) 598 943 (49,7%)
Mississippi 182 447 (82,6%) 36 348 (16,5%)
Március 12. Északi-Mariana-szigetek 102 (54,0%) 65 (34,4%)
Március 15. Florida 1 101 414 (64,4%) 568 839 (33,3%)
Illinois 1 039 555 (50,6%) 999 494 (48,6%)
Missouri 312 285 (49,6%) 310 711 (49,4%)
Észak-Karolina 622 919 (54,5%) 467 143 (40,9%)
Ohio 696 681 (56,1%) 535 395 (43,1%)
Március 22. Arizona 262 459 (56,3%) 192 962 (41,4%)
Idaho 5065 (21,2%) 18 640 (78,0%)
Utah 15 666 (20,3%) 61 333 (79,3%)
Március 26. Alaszka 2146 (20,2%) 8447 (79,6%)
Hawaii 10 125 (30,0%) 23 530 (69,8%)
Washington 7140 (27,1%) 19 159 (72,7%)
Április 5. Wisconsin 432 767 (43,1%) 567 936 (56,6%)
Április 9. Wyoming 124 (44,3%) 156 (55,7%)
Április 19. New York 1 133 980 (57,5%) 820 056 (41,6%)
Április 26. Connecticut 170 080 (51,8%) 152 415 (46,4%)
Delaware 55 950 (59,8%) 36 659 (39,2%)
Maryland 533 661 (63,0%) 281 705 (33,3%)
Pennsylvania 918 694 (55,6%) 719 960 (43,6%)
Rhode Island 52 749 (43,3%) 66 993 (54,7%)
Május 3. Indiana 303 387 (47,5%) 335 261 (52,5%)
Május 7. Guam 777 (59,5%) 528 (40,5%)
Május 10. Nebraska 41 819 (53,3%) 36 691 (46,7%)
Nyugat-Virginia 86 359 (35,8%) 123 865 (51,4%)
Május 17. Kentucky 212 549 (46,8%) 210 626 (46,3%)
Oregon 219 139 (45,7%) 260 179 (54,3%)
Június 4. Amerikai Virgin-szigetek 1308 (84,2%) 186 (12,2%)
Június 5. Puerto Rico 36 026 (59,38%) 22 768 (37,53%)
Június 7. Kalifornia 2 423 562 (54,9%) 1 952 805 (44,2%)
Montana 55 134 (44,6%) 63 078 (51,0%)
New Jersey 516 491 (63,30%) 299 511 (36,70%)
Új-Mexico 110 506 (51,5%) 104 006 (48,5%)
Észak-Dakota 106 (26,04%) 258 (63,39%)
Dél-Dakota 27 047 (51,03%) 25 959 (48,97%)
Június 14. Washington D.C. 75 223 (77,8%) 20 137 (20,8%)
Összesített 13 297 176 (55,4%) 10 247 986

(42,7%)

Republikánus Párt

[szerkesztés]
link=https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Republican Disc.svg
link=https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Republican Disc.svg

Lásd még: Az Egyesült Államok Republikánus Pártja

Trump (k), Cruz (s), Rubio (p), Kasich (z)
Donald Trump

A The Trump

Organization elnöke

(1971–)

Donald Trump
John Kasich
Ted Cruz

A Texas állam szenátori tisztségét betöltő Ted Cruz volt az első republikánus politikus, aki kifejtette indulási szándékát az elnökjelöltségi posztra, 2015. március 23-án.[22][23] Az ő bejelentését követte április 7-én Kentucky állam szenátora, Rand Paul.[24]Marco Rubio, floridai szenátor volt a következő jelölt, aki hivatalosan április 13-án jelentette be indulási szándékát.[25][26] Az idegsebész Ben Carson, és az üzletasszony Carly Fiorina ugyanazon napon, május 4-én jelezték, hogy megmérettetnék magukat.[27][28] Rájuk egy napra, Mike Huckabee, a 2008-as választások egy esélyese is bejelentette,[29] valamint Rick Santorum, a 2012-es választások egy esélyese is, május 27-én jelezte, hogy indul a tisztségért.[30] A korábban három cikluson keresztül New York állam kormányzói tisztségét betöltő, magyar származású George Pataki is bejelentette, hogy indul a 2016-os elnöki posztért republikánus színekben.[31] További hat jelölt jelezte még, hogy kampányolni fog a republikánus elnökjelölti tisztségért, sorrendben, az Dél-Karolinai szenátor, Lindsey Graham,[32] a volt texasi kormányzó, Rick Perry,[33] a korábbi floridai kormányzó, Jeb Bush,[34] az üzletember, Donald Trump,[35] New Jersey kormányzója, Chris Christie,[36] és Ohio állam kormányzója, John Kasich.[37]

Ben Carson

Visszalépett republikánus jelöltek

[szerkesztés]

Rick Perry

Texas állam

47. kormányzója

(2010–2015)

Scott Walker

Wisconsin állam

45. kormányzója

(2011–)

Bobby Jindal

Louisiana állam

55. kormányzója

(2008–2016)

George Pataki

New York állam

53. kormányzója

(1995–2006)

Lindsey Graham

Dél-Karolina állam

szenátora

(2003–)

Mike Huckabee

Arkansas állam

44. kormányzója

(1996–1997)

Rand Paul

Kentucky állam

szenátora

(2011–)

Rick Santorum

Pennsylvania állam

szenátora

(1995–2007)

Jim Gilmore

Virginia állam

68. kormányzója

(1998–2002)

Chris Christie

New Jersey állam

55. kormányzója

(2010–)

Carly Fiorina

a Hewlett-Packard

vezérigazgatója

(1999–2005)

Jeb Bush

Florida állam

43. kormányzója

(1999–2007)

Ben Carson

Johns Hopkins kórház

gyermek-idegsebészeti

osztályának igazgatója

(1984–2013)

Marco Rubio

Florida állam

szenátora

(2011–)

Ted Cruz

Texas állam

szenátora

(2013–)

John Kasich

Ohio állam

69. kormányzója

(2011–)

Republikánus előválasztások

[szerkesztés]
Választás Állam Jelöltek
Trump Kasich Cruz Rubio Carson Bush Gilmore Christie Fiorina Paul Huckabee Santorum
Február 1. Iowa 24% 2% 28% 23% 9% 3% 0% 2% 2% 5% 2% 1%
Február 9. New Hampshire 35% 16% 12% 11% 2% 11% 0% 7% 4% -
Február 20. Dél-Karolina 33% 8% 22% 23% 7% 8% -
Február 23. Nevada 46% 4% 21% 24% 5% -
Március 1.

Szuperkedd

Alabama 43% 4% 21% 19% 10% -
Alaszka 34% 4% 36% 15% 11% -
Arkansas 33% 4% 30% 25% 6% -
Colorado - - - - - -
Georgia 39% 6% 24% 25% 6% -
Massachusetts 49% 18% 10% 18% 3% -
Minnesota 21% 6% 29% 37% 7% -
Észak-Dakota - - - - - -
Oklahoma 28% 4% 34% 26% 6% -
Tennessee 39% 5% 25% 21% 8% -
Texas 27% 4% 44% 18% 4% -
Vermont 33% 30% 10% 19% 4% -
Virginia 35% 9% 17% 32% 6% -
Wyoming - - - - - -
Március 5. Kansas 23% 11% 48% 17% -
Kentucy 36% 14% 32% 16% -
Louisiana 41% 6% 38% 11% -
Maine 33% 12% 46% 8% -
Március 6. Puerto Rico 13% 1% 9% 71% -
Március 8. Hawaii 42% 11% 33% 13% -
Idaho 28% 7% 45% 16% -
Michigan 37% 24% 25% 9% -
Mississippi 47% 9% 36% 5% -
Március 12. Washington D.C. 13,77% 35,54% 12,36% 37,3% -
Március 15. Florida 46% 7% 17% 27% -
Illinois 39% 20% 30% 8% -
Missouri 41% 10% 40,7% 6% -
Észak-Karolina 40% 12% 36% 8% -
Észak-Mariana-szigetek 73% 2% 24% 1% -
Ohio 36% 47% 13% 3% -
Március 23. Arizona 47% 10% 25% -
Utah 14% 17% 69% -
Április 5. Wisconsin 35% 14% 48% -
Április 19. New York 60% 25% 15% -
Április 26. Connecticut 58% 29% 12% -
Delaware 61% 20% 16% -
Maryland 54% 23% 19% -
Pennsylvania 57% 19% 22% -
Rhode Island 64% 24% 10% -
Május 3. Indiana 53,25% 7,60% 36,64% -
Május 10. Nebraska 61,42% -
Nyugat-Virginia 76,94% -
Május 17. Oregon 67% -
Június 7. Kalifornia 75,28% -
Montana 73,68% -
New Jersey 80,39% -
Új-Mexikó 70,69% -
Dél-Dakota 67,06% -

Egyéb pártok

[szerkesztés]

Jelen listában azon pártok kerültek felsorolásra, amelyek a 2012-es választáson országosan mérhető eredményt (0,04%-nál többet) értek el, illetve 2016-ban esélyes, hogy akár elektori szavazatokat is szerezhetnek. Rajtuk kívül még több mint 50 fő indul az elnökségért. Megfelelő számú ajánlás esetén lehetett felkerülni az állami szavazólapra, az ezt el nem elért, de szintén egy bizonyos (államonként eltérő számú) ajánlás esetén a szavazólapra a szavazó ráírhatja a jelölt nevét, s rá szavazhat. Ahol ezt a szintű ajánlást sem sikerült elérni, ott az adott jelöltre nem lehet szavazni.

Párt Libertariánus Párt

Zöld Párt

Független

Elnökjelölt

Gary Johnson

Új-Mexikó állam

29. kormányzója

(1995–2003)

Jill Stein

orvos,

Lexington

Massachusetts

Evan McMullin

korábbi kongresszusi képviselő

Provo

Utah

Alelnökjelölt

William Weld

Massachusetts

68. kormányzója

(1991–1997)

Ajamu Baraka

aktivista,

Washington D.C.

Mindy Finn

aktivista,

Houston, Texas

Szavazhatnak rá: az összes államban felírhatják: Georgia, Indiana, Észak-Karolina

nem szavazhatnak rá: Nevada, Dél-Dakota

felírhatják: Alabama, Alaszka, Arizona, Kalifornia,

Connecticut, Delaware, Georgia, Illinois, Kansas,

Maine, Maryland, Massachusetts, Michigan, Missouri,

Montana, Nebraska, New Hampshire, New Jersey, New York,

North Dakota, Ohio, Oregon, Pennsylvania, Rhode Island,

Tennessee, Texas, Vermont, Washington, Nyugat-Virginia,

Wisconsin

nem szavazhatnak rá: Florida, Hawaii, Indiana, Mississippi,

Nevada, Észak-Karolina, Oklahoma, Dél-Dakota, Wyoming,

Washington DC

Térkép
Elméleti elektori szám: 538 522 451

Konvenciók

[szerkesztés]

Demokrata konvenció

[szerkesztés]
A DNCC logója

A demokrata jelöltállító ülést 2016. július 25. és július 28. között rendezték meg Philadelphiában, a Philadelphia 76ers csapat stadionjában. A demokratáknál ugyan hivatalosan nem lépett vissza Bernie Sanders, de egyértelműen jelezte, hogy támogatja Hillary Clinton elnökjelöltségét. Bill Clinton exelnök mellett beszédet mondtak Barack Obama, Joe Biden alelnök, Michelle Obama first lady, valamint a demokraták képviselőházi és szenátusi vezetői is. Az eseményt jelentősen befolyásolta, hogy a WikiLeaks nyilvánosságra hozta a pártvezetésnek megfelelő Demokrata Nemzeti Bizottság (DNC) belső levelezésének egy részét, amikből az derült ki, hogy Clintonnak lejtett a pálya a pártvezetésen belül a Sanders elleni küzdelem alatt.

Az ülés második napján zajlott le a formális elnökjelölt-választás, amelyen a nem hivatalos végeredmény 2842–1865 lett Clinton javára, 6-an nem szavaztak. Sanders támogatóinak egy része (már a konvenció alatt, de utána az utcán) spontán tüntetésbe kezdett, mivel nem értettek egyet a választás eredményével. Egyúttal megválasztották Tim Kainet alelnökjelöltnek.

A konvenció harmadik napján a leköszönő alelnök, valamint elnök szólalt fel. Joe Biden alelnök arról beszélt, hogy soha nem volt még nemzetbiztonsági kérdésekben annyira felkészületlen elnökjelölt, mint most Trump, a republikánus elnökjelölt. Barack Obama beszédében a korábbi leköszönő elnökökhöz képest aktívabban támadta a másik párt rivális jelöltjét, miközben teljes mellszélességgel kiállt az elnöki öröksége biztosítékának tartott Hillary Clinton mögött.

A jelölés elfogadására csütörtökön került sor. Hillary Clinton beszéde 56 percig tartott, beszédében szó volt munkahelyteremtésről, a klímaváltozás elleni küzdelem fontosságáról, a minimálbér megemeléséről, a fegyvertartásról, és az „igazságtalan kereskedelmi egyezmények elutasításáról", a hazai termelők támogatásáról, valamint – különösen a nemzetbiztonság tekintetében – ostorozta Trumpot.

Republikánus konvenció

[szerkesztés]
Donald Trump beszéde – Republikánus Nemzeti Konvenció 2016

A republikánus jelöltállító ülést 2016. július 18 és 21. között rendezték meg Clevelandben. Az ülés első napján egy kisebbség a jelöltállítás szabályainak megváltoztatását szerette volna elérni, mivel nem akartak Donald Trumpra szavazni. Ezt a javaslatot a gyűlés elvetette.[38] A nap legfontosabb beszédét Trump felesége, Melania Trump mondta, és e beszéd körül több kérdés is felmerült, mivel egyes vélemények szerint ennek a beszédnek jelentős része erősen hasonlított Barack Obama jelenlegi elnök feleségének, Michelle Obamának nyolc éve, az akkori demokrata gyűlésen elmondott beszédére. A plágiumbotrányt Melania Trump egyik szövegírója, Meredith McIver vállalta két nappal később magára, aki állítása szerint felajánlotta a lemondását, de Trumpék nem fogadták el.[39]

Kedden zajlott le a konkrét elnökjelölésről szóló szavazás, amely eredménye szerint a 2472 leadott szavazatból

szavazatot kapott meg, miközben hárman tartózkodtak. A győzelemhez legalább 1237 támogató kellett.[40] Ezzel egy időben Mike Pence[41] indianai kormányzót alelnökjelöltnek választották meg.

Az elnökjelölésen kívül több beszéd is elhangzott, melyek elsődlegesen a Demokrata Párt jelöltje, Hillary Clinton ellen szóltak. Chris Christie New Jersey kormányzója egyenesen börtönbüntetést követelt a volt külügyminiszterre, az e-mailszervere körüli botrányok miatt. A szerdai napon a legnagyobb hangsúlyt a korábbi jelölt, Ted Cruz beszéde jelentette, aki nem volt hajlandó kijelenteni, hogy támogatja Trumpot.[42]

A jelölés elfogadására csütörtökön került sor. Trump amellett, hogy elfogadta a jelölést, rekordhosszúságú, 1 óra 16 perces beszédében a jelenlegi helyzetet rendkívül sötétnek nevezte, és kijelentette, hogy miután megválasztják, a beiktatása napján rend lesz és nyugalom, fal épül a mexikói határra, és az illegális bevándorlókat kiutasítják.[43]

Kampány

[szerkesztés]
Hillary Clinton
Tim Kaine

Demokrata Párt – Hillary Clinton

[szerkesztés]

Alelnök

[szerkesztés]

Clinton 2016. július 23-án twitteren jelentette be, hogy Virginia állam korábbi kormányzóját, jelenlegi szenátorát Tim Kaine-t választotta maga mellé alelnökjelöltnek. A bejelentést azután tette, hogy arról tájékoztatta Barack Obama jelenlegi demokrata elnököt. „Azt imádom benne, hogy sosem vesztett el egy választást sem. Világszintű polgármester volt, kormányzó és szenátor, utóbbiként az egyik legtiszteletebbre méltóbb, akit valaha ismertem” nyilatkozta jelöltjéről Clinton.[44][45][46]

E-mail-botrány

[szerkesztés]

2015 márciusában robbant a hír, hogy Hillary Clinton külügyminiszterként nem a kormányhivatalos e-mail címét, hanem egy magáncímről intézte levelezését, külföldi és hazai partnereivel egyaránt. Ennek következtében Clinton teljes levelezését homály fedi abból az időből, amikor 2009 és 2012 között az amerikai diplomáciát vezette.

Az amerikai kormány éppen biztonságpolitikai szempontokra hivatkozva 2009-ben vezette be a dolgozók e-mail rendszerét. Bár a törvény lehetőséget biztosít a magáncím használatára ugyanakkor rögzítették, hogy a használónak másolatot kell küldenie a hivatalos e-mail címre is. Ennek az az oka, hogy a szabad információáramlásról szóló törvény kimondja, hogy a dokumentumokat hiánytalanul meg kell őrizni, archiválni kell, hogy kérésre kutatók, történészek, újságírók számára elérhető legyen.[47][48]

Donald Trump

Republikánus Párt – Donald Trump

[szerkesztés]
Mike Pence

Alelnök

[szerkesztés]

Előzetes híreknek megfelelően Donald Trump a jelenlegi Indianai kormányzót Mike Pence-t kérte fel alelnökjelöltnek. Erről Trump egy twitter-posztban tájékoztatta az embereket 2016. július 15-én.

„Örömmel jelentem be, hogy Mike Pence kormányzót választottam magam mellé alelnökjelöltnek.”

Mike Pence 2001 és 2013 között volt kongresszusi képviselő mielőtt 2013-ban Indiana állam kormányzójává választották volna.[46][49]

Mikrofon-botrány

[szerkesztés]

2016. október 7-én a Washington Post nyilvánosságra hozott egy 11 éves hangfelvételt, amin Donald Trump megalázóan beszél a nőkről. 2005-ben Billy Bush társaságában a bemikrofonozott Trump arról beszélt, hogy mivel ő egy sztár, mindent megtehet. „És ha egy sztár vagy, akkor engedik. Ha engedik, akkor bármit engednek: ragadd meg a pináját, akármit csinálhatsz” A botrányt enyhítendő Trump videó üzenetben kért bocsánatot.[50][51]

Közvéleménykutatások eredménye

[szerkesztés]

A választás előtti napon (2016. november 7-én) készült közvéleménykutatások eredményei

Résztvevők Kutatószervezet Hillary Clinton Donald Trump Gary Johnson Jill Stein Hibahatár
Két résztvevővel számolva 270 to Win Archiválva 2016. november 6-i dátummal a Wayback Machine-ben 47,2% 43,6% N/A 3.6
BBC 48,0% 44,0% 4.0
Election Projection 46,9% 44,2% 2.7
HuffPost Pollster Archiválva 2016. október 2-i dátummal a Wayback Machine-ben 47,5% 42,3% 5.2
New York Times 46,0% 42,9% 3.1
Real Clear Politics 46,8% 43,6% 3.2
TPM Polltracker 48,8% 43,9% 4.9
Három résztvevővel számolva FiveThirtyEight 45,5% 41,7% 4,6% N/A 3.8
HuffPost Pollster Archiválva 2016. november 8-i dátummal a Wayback Machine-ben 46,1% 41,5% 5,3% 4.6
New York Times 45,4% 42,3% 5,0% 3.1
TPM Polltracker 46,0% 44,1% 4,9% 1.9
Négy résztvevővel számolva 270 to Win Archiválva 2016. november 6-i dátummal a Wayback Machine-ben 45,6% 42,5% 4,7% 2,1% 3.1
Election Projection 45,1% 42,2% 4,8% 2,2% 2.9
Real Clear Politics 45,3% 42,0% 4,8% 2,0% 3.3
CNN Poll of Polls 46,0% 42,0% 5,0% 2,0% 4.0
TPM Polltracker 46,6% 43,8% 4,6% 2,7% 1.8

A választás napja

[szerkesztés]

A legelső szavazókörök eredményei

[szerkesztés]
A szavazókörök zárása.
  19:00 EST [00:00 UTC] (6)
  19:30 EST [00:30 UTC] (3)
  20:00 EST [01:00 UTC] (15+DC)
  20:30 EST [01:30 UTC] (1)
  21:00 EST [02:00 UTC] (15)
  22:00 EST [03:00 UTC] (4)
  23:00 EST [04:00 UTC] (5)
  01:00 EST [06:00 UTC] (1)

Az elnökválasztás 2016. november 8-án zajlott le. Hagyományosan az első három helység, ahol megnyitották a szavazást, a New Hampshire államban található Dixville Notch, Millsfield, valamint Hart’s Location volt, ahol pontban nulla órakor szavazhattak a résztvevők.

Dixville Notch szavazati joggal rendelkező lakossága 8 fő, akik közül négyen Hillary Clintonra, ketten Donald Trumpra, egy-egy pedig Gary Johnsonra, a Libertárius Párt elnökjelöltjére és Mitt Romney-ra, aki négy évvel ezelőtt volt a republikánusok elnökjelöltje, szavaztak. Az ő neve nem szerepel ugyan a szavazócédulán, de valaki odaírta a nevét.[52]

Millsfieldben 21 fő adta le a szavazatát, itt Donald Trump nyert 16 szavazattal, Hillary Clintonnak 4 szavazata és a szavazólapon nem szereplő Bernie Sandersnek egy szavazata lett.

Hart's Location 37 szavazója szintén éjfélkor szavazott, s Hillary Clinton nyert 17 szavazattal, Donald Trump 14, Gary Johnson, a Libertárius Párt jelöltje egy szavazatot kapott. Bernie Sanders két szavazatot kapott, valamint szintén kézzel lett beírva a John Kasich–Sanders-páros, aki egy szavazatot kapott.[53]

Az eredménybe nem számító területek eredményei

[szerkesztés]

Az Amerikai Egyesült Államok külterületein lakók – bár amerikai állampolgárok – szavazatai nem számítanak, mivel ezek a területek nem küldenek tagot az elektori kollégiumba, de ettől függetlenül több területen hagyományosan „szimpátiaszavazást” tartanak.

Guam

[szerkesztés]

Az 52 ezer regisztrált szavazóból 32 071 vett részt a szavazáson.[54]

  • Hillary Clinton: 71,63%
  • Donald Trump: 24,16%
  • Emidio Soltysik (helyi jelölt): 4,22%

Eredmény

[szerkesztés]

A választást Donald Trump (Republikánus Párt) nyerte, aki 306 elektort szerzett az 538 tagú Elektori Kollégiumban. Hillary Clinton 232 elektort szerzett. Clinton annak ellenére veszített, hogy országos szinten két millióval többen szavaztak rá, mint Trumpra. Ez azért volt lehetséges, mert az amerikai elnököt nem a szavazók, hanem az egyes államok által delegált elektorok választják.

A választás országos eredményei
Jelölt (elnök/alelnök) Párt Kapott szavazatok Megszerzett elektorok[55]
Szavazatszám % Elektorok száma %
Hillary Clinton / Tim Kaine 65,844,954 48,04% 232 43,12%
Donald Trump / Mike Pence 62,979,879 46,00% 306 56,87%
Gary Johnson / William Weld 4,488,919 3,28% 0 0
Jill Stein / Ajamu Baraka 1,457,044 1,06% 0 0
Evan McMullin / Mindy Finn FÜGG 733,106 0,50% 0 0
Darrell Castle / Scott Bradley Alkotmány Párt 203,026 0,15% 0 0
Egyéb 1,168,228 0,93% 0 0
Összesen 137,053,916 100.00 538 100.00

Eredmény államonként

[szerkesztés]
Állam Zászló Elektorok

száma

Elnyerő

párt

Clinton Kapott

elektor

Trump Kapott

elektor

Johnson Stein McMullin Egyéb
Szavazat % Szavazat °% Szavazat % Szavazat % Szavazat % Szavazat %
Alabama 9 729,547 34,36% 0 1,318,255 62,08% 9 44,467 2,09% 9,391 0,44% – – – –
Alaszka 3 93.007 37,72% 0 130.415 52,89% 3 14.593 5,92% 4.445 1,80% – – – –
Arizona 11 1.161.167 45,46% 0 1.252.401 49,03% 11 106.327 4,16% 34.345 1,34% – – – –
Arkansas 6 378.632 33,65% 0 681.765 60,59% 6 29.593 2,63% 9.406 0,84% 13.180 1,17% – –
Colorado 9 1.331.675 48,15% 9 1.196.662 43,27% 0 143.807 5,18% 38.073 1,38% 28.765 1,04% – –
Connecticut 7 823.360 53,86% 7 637.919 41,73% 0 45.999 3,01% 21.539 1,41% 1.481 0,10% – –
Delaware 3 235.603 53,36% 3 185.127 41,92% 0 14.757 3,34% 6.103 1,38% – – N.A. N.A.
Dél-Dakota 3 117.442 31,74% 0 227.701 61,53% 3 20.845 5,63% – – – – – –
Dél-Karolina 9 2.162.822 46,13% 0 2.339.830 49,90% 15 127.794 2,8% 590 0,01% – – 9.011 0,43%
District of Columbia 3 282.830 90,48% 3 12.723 4,07% 0 4.906 1,57% 4.258 1,36% – – 7.858 2,52%
Észak-Dakota 3 117.442 31,74% 0 227.701 61,53% 3 20.845 5,63% – – – – – –
Észak-Karolina 15 855.373 40,67% 0 1.155.389 54,94% 9 49.204 2,34% 13.034 0,62% 21.016 1,00% 8.594 2,49%
Florida 29 4.504.975 47,82% 0 4.617.886 49,02% 29 207.043 2,20% 64.399 0,68% – – 25.736 0,28%
Georgia 16 1.877.963 45,89% 0 2.089.104 51,05% 16 125.306 3,06% – – – – N.A. N.A.
Hawaii 4 266.891 61% 4 128.847 29,4% 0 15.954 3,6% 12.737 2,9% – – 13.235 3,1%
Idaho 4 190.971 27,46% 0 412.525 59,32% 4 28.256 4,10% 8.524 1,23% 46.702 6,72% – –
Illinois 20 2.982.415 55,41% 20 2.121.573 39,41% 0 204.491 3,80% 74.026 1,38% – – – –
Indiana 11 1.024.180 37,87% 0 1.544.609 57,12% 11 133.856 4,92% 1.829 0,07% – – – –
Iowa 6 650.780 41,71% 0 798.923 51,21% 6 57.322 3,77% 11.406 0,73% 12.264 0,79% – –
Kalifornia 55 7.520.254 61,66% 55 3.985.062 32,67% 0 411.049 3,37% 226.448 1,86% – – – –
Kansas 6 414.572 36,13% 0 656.470 57,22% 6 53.648 4,70% 22.717 1,98% – – – –
Kentucky 8 628.834 32,69% 0 1.202.942 62,54% 8 53.749 2,79% 13.913 0,72% 22.780 1,18% – –
Louisiana 8 780.154 38,45% 0 1.178.638 58,09% 8 37.978 1,87% 14.031 0,69% 8.547 0,42% 9.684 0,48%
Maine 4[56] 352.156 47,84% 3 332.418 45,16% 1 37.764 5,10% 13.995 1,90% – – – –
Maryland 10 1.502.820 59,50% 10 878.615 34,79% 0 71.107 2,90% 32.019 1,27% – – – –
Massachusetts 11 1.967.667 60,81% 11 1.084.400 33,52% 0 136.784 4,22% 46.931 1,45% – – – –
Michigan 16 2.264.807 47,33% 0 2.277.914 47,60% 16 173.023 3,61% 51.420 1,07% – – – –
Minnesota 10 1.367.705 46,45% 10 1.322.949 44,93% 0 112.972 3,84% 36.986 1,26% 53.075 1,80% – –
Mississippi 6 462.127 39,74% 0 678.284 58,32% 6 13.789 1,19% 3.590 0,31% – – – –
Missouri 10 1.054.889 37,84% 0 1.585.753 56,88% 10 96.404 3,46% 25.086 0,90% 1.372 0,05% – –
Montana 3 174.281 35,97% 0 273.879 56,52% 3 27.264 5,62% 7.662 1,58% – – – –
Nebraska 5 273.185 33,96% 0 485.372 60,33% 5 38.264 4,69% 8.337 1,04% – – – –
Nevada 6 539.260 47,92% 6 512.058 45,5% 0 37.384 3,32% – – – – 36.683 3,26%
New Hampshire 4 348.497 47,62% 4 345.810 47,25% 0 30.530 4,2% 6.377 0,87% – – – –
New Jersey 14 1.967.444 54,77% 14 1.509.688 42,03% 0 68.695 1,86% 35.305 0,98% – – – –
New York 29 4.145.376 57,89% 29 2.638.135 36,84% 0 161.236 2,26% 100.033 1,40% – – – –
Nyugat-Virginia 5 187.519 26,47% 0 486.304 68,65% 5 22.798 3,22% 8.016 1,13% – – – –
Ohio 18 2.320.596 43,51% 0 2.776.683 52,06% 18 168.599 3,16% 44.278 0,83% – – – –
Oklahoma 7 420.375 28,93% 0 949.136 65,32% 7 83.481 5,75% – – – – – –
Oregon 7 991.580 50,10% 7 774.080 39,11% 0 92.859 4,69% 49.247 2,49% – – – –
Pennsylvania 20 2.843.707 47,74% 0 2.901.295 48,70% 20 142.407 2,39% 48.880 0,82% – – – –
Rhode Island 4 227.062 53,83% 4 166.454 39,46% 0 14.643 3,21% 5.763 1,37% – – – –
Tennessee 11 868.853 34,90% 0 1.519.926 61,06% 11 70.084 2,82% 15.952 0,64% – – – –
Texas 38 3.867.816 43,32% 0 4.681.590 52,43% 38 282.524 3,16% 71.307 0,80% 20.227 0,23% – –
Utah 6 222.858 27,81% 0 375.006 46,80% 6 29.921 3,3% 5.484 0,68% 163.573 20,41% – –
Új-Mexikó 5 380.923 48,26% 5 316.134 40,05% 0 73.699 9,34% 9.740 1,23% 5.722 0,72% – –
Vermont 6 178.082 61,12% 3 95.114 32,64% 0 10.043 3,44% 6.727 2,31% – – – –
Virginia 13 1.981.473 49,75% 13 1.769.443 44.43 0 118.274 2,97% 27.638 0,69% 54.054 1,36% 31.870 0,80%
Washington 12 1.727.840 54,34% 12 1.210.370 38,06% 0 159.002 5,00% 57.571 1,81% – – – –
Wisconsin 10 1.383.926 46,94% 0 1.411.432 47,87% 10 106.442 3,61% 30.942 1,05% – – – –
Wyoming 3 55.973 21,9% 0 174.419 68,2% 3 13.287 5,2% 2.515 1% – – 9.655 3,7%
A szavazatok pártmegoszlásának változása tagállamonként 2012-ről 2016-ra

Szoros eredmények

[szerkesztés]

Piros színnel a republikánus Donald Trump által elnyert államok vannak szedve; kék színnel a Demokrata párti Hillary Clinton által elnyert államok.

A különbség kevesebb, mint 1% volt (30 elektori szavazat sorsa dőlt el így: 26-ot nyert el Trump, 4-et nyert el Clinton):

  1. Michigan: 0,27%
  2. New Hampshire: 0,37%
  3. Wisconsin: 0,93%

A különbség 1% és 5% között volt (a 116 elektori szavazatból 75-öt nyert el Trump, 41-et nyert el Clinton):

  1. Pennsylvania: 1,24%
  2. Florida: 1,27%
  3. Minnesota: 1,46%
  4. Colorado: 2,62%
  5. Maine: 2,68%
  6. Nevada: 2,73%
  7. Észak-Karolina: 3,77%
  8. Arizona: 4,40%
  9. Virginia: 4,81%

A különbség aránya több volt, mint 5% és kevesebb, mint 10% (a 83 elektori szavazatból 78-at nyert el Trump, 5-öt nyert el Clinton):

  1. Georgia: 5,46%
  2. Új-Mexikó: 8,21%
  3. Ohio: 8,55%
  4. Texas: 9,11%
  5. Iowa: 9,50%

Eredmények térképen

[szerkesztés]
  • Eredmények az államok szerint. A szín erőssége a győzelmi arányt jelzi.
    Eredmények az államok szerint. A szín erőssége a győzelmi arányt jelzi.
  • Elektori szavazatok kartogramja
    Elektori szavazatok kartogramja
  • Eredmények megyékre lebontva. A piros szín Donald Trumpot. a kék Hillary Clintont jelzi.
    Eredmények megyékre lebontva. A piros szín Donald Trumpot. a kék Hillary Clintont jelzi.
  • Az eredmény az országos eredménybe való beszámítás aránya. A számításban minden állam azonos elektori szavazattal rendelkezett
    Az eredmény az országos eredménybe való beszámítás aránya. A számításban minden állam azonos elektori szavazattal rendelkezett
  • Eredmények kongresszusi körzetekre lebontva
    Eredmények kongresszusi körzetekre lebontva
  • Eredmények megyékre lebontva. A szín erőssége a győzelmi arányt jelzi
    Eredmények megyékre lebontva. A szín erőssége a győzelmi arányt jelzi
  • Eredmények aránya megyékre lebontva. A piros szín Donald Trumpot, a kék Hillary Clintont jelzi
    Eredmények aránya megyékre lebontva. A piros szín Donald Trumpot, a kék Hillary Clintont jelzi
  • Trump szavazati aránya megyékre lebontva
    Trump szavazati aránya megyékre lebontva
  • Clinton szavazati aránya megyékre lebontva
    Clinton szavazati aránya megyékre lebontva
  • Szavazati többség változása 2012–2016 között
    Szavazati többség változása 2012–2016 között
  • Szavazatok aránya változása – megyei szintre lebontva – 2012–2016 között
    Szavazatok aránya változása – megyei szintre lebontva – 2012–2016 között

Szavazók demográfiája

[szerkesztés]

A szavazók demográfiai megoszlását a 2016-os választások során Edison Research, National Election Pool, valamint az alábbi újságok mérték fel: ABC News, The Associated Press, CBS News, CNN, Fox News and NBC News. Összesen 24,537 szavazót kérdeztek meg 350 helyszínen a szavazás napján, valamint 4,398 telefonos interjút készítettek.[57][58][59]

2016-os elnöki választás demográfiai megoszlása
Demográfiai csoport Clinton Trump Egyéb % az összes

választó arányában

Összes szavazó aránya 47.7 47.5 4.8 100
Politikai meggyőződés
liberális 84 10 6 26
közép 52 41 7 39
konzervatív 15 81 4 35
Pártkötődés
Demokrata 89 9 2 37
Republikánus 7 90 3 33
Független 42 48 10 31
Pártkötődés nemi aránya
Demokrata férfi 87 10 3 14
Demokrata nő 90 8 2 23
Republikánus férfi 6 90 2 17
Republikánus nő 8 89 2 16
Független férfi 37 51 10 17
Független nő 47 43 7 14
Szavazók neme
Férfi 41 53 6 48
Nő 54 42 4 52
Nem és családi állapot
Házas férfi 37 58 5 29
Házas nő 49 47 4 30
Nem-házas férfi 46 45 9 19
Nem házas nő 62 33 5 23
Faji és etnikai megoszlás
fehér 37 58 5 70
afroamerikai 88 8 4 12
ázsiai 65 29 6 4
egyéb 56 37 7 3
spanyol-származású (fajtól függetlenül) 65 29 6 11
Faji és etnikai megoszlás és nem
Fehér férfi 31 63 5 34
Fehér nő 43 53 3 37
Afroamerikai férfi 80 13 6 5
Afroamerikai nő 94 4 2 7
Spanyol-származású férfi (fajtól függetlenül) 62 33 4 5
Spanyol-származású nő (fajtól függetlenül) 68 26 5 6
Egyéb 61 32 5 6
Vallás
Protestáns 37 60 3 27
Katolikus 45 52 3 23
Mormon 25 61 14 1
Egyéb keresztény 43 55 2 24
Zsidó 71 24 5 3
Egyéb vallásos 58 33 9 7
Nem vallásos 68 26 6 15
Milyen gyakran vesz részt egyházi eseményen
Hetente vagy gyakrabban 40 56 4 33
Havonta 46 49 5 16
Néha 48 47 5 29
Soha 62 31 7 22
Életkor
18–24 56 35 9 10
25–29 53 39 8 9
30–39 51 40 9 17
40–49 46 50 4 19
50–64 44 53 3 30
65 és idősebb 45 53 2 15
Szexuális orientáció
LGBT 78 14 8 5
Heteroszexuális 47 48 5 95
Első szavazók szavazata
Első szavazó 56 40 4 10
Összes többi szavazó 47 47 6 90
Oktatás
Középiskola vagy kevesebb 45 51 4 18
Főiskola oktatás 43 52 5 32
Diplomás 49 45 6 32
Posztgraduális képzés 58 37 5 18
Oktatás faji megoszlása
Fehér diplomás 45 49 4 37
Fehér nem diplomás 28 67 4 34
Nem fehér diplomás 71 23 5 13
Nem fehér diploma nélkül 75 20 3 16
Család éves bevétele
$30,000 alatt 53 41 6 17
$30,000–49,999 51 42 7 19
$50,000–99,999 46 50 4 31
$100,000–199,999 47 48 5 24
$200,000–249,999 48 49 3 4
$250,000 felett 46 48 6 6
Melyik témát tekintik a legfontosabbnak
külpolitika 60 34 6 13
bevándorlás 32 64 4 13
gazdaság 52 42 6 52
terrorizmus 39 57 4 18
Lakóhely mérete
Város (50.000 lakosnál nagyobb) 59 35 6 34
Agglomeráció 45 50 5 49
Vidéki terület 34 62 4 17

Az elektori szavazatok eredménye

[szerkesztés]

Az alkotmány előírásának megfelelően az egyes államok elektorai 2016. december 19-én összegyűltek államuk székhelyén, hogy leadják szavazatukat az elnökre és az alelnökre. A papírforma szerint a szavazatoknak a november 8-i választási eredményeket kellett volna tükrözniük, tehát Trumpnak 305, Clintonnak pedig 232 szavazatot kellett volna kapnia. A november 8. és december 19. közti hetekben azonban a republikánus elektorokra szokatlanul nagy nyomás nehezedett, hogy ne Trumpra szavazzanak. Lawrence Lessig, a Harvard Egyetem neves jogászprofesszora,[60] a Saturday Night Live nevű népszerű humoros tévéműsor,[61] és tüntetők ezrei biztatták az elektorokat, hogy ne szavazzanak Donald Trumpra.[2] Az érvek között voltak egyszerű politikai indokok (az országot meg kell menteni Trumptól), az a gondolat, hogy Trump orosz segítséggel nyerte meg a választást, és az is, hogy egy demokráciában nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy Clintonra közel hárommillióval többen szavaztak, mint Trumpra. Szerepet játszott az is, hogy Trump a Republikánus Párton belül is sokakat magára haragított. Végül voltak ugyan olyan elektorok, akik nem úgy szavaztak, ahogyan a november 8-i eredmények alapján kellett volna (Texasban például, ahol mind a 38 elektornak Trumpra kellett volna szavaznia, Ron Paul képviselő, illetve John Kasich ohiói kormányzó is kapott egy-egy szavazatot, Washington államban pedig, ahol mind a 12 elektornak Clintont kellett volna támogatnia, hárman is Colin Powell tábornokra, a volt külügyminiszterre szavaztak), de Trump így is több szavazatot kapott az elnökséghez szükséges 270-es minimumnál.[2] Az elektori szavazások összesített eredményét 2017. január 6-án, a kongresszus két házának együttes ülésén hirdették ki.

Elnökjelölt Párt Kapott elektori szavazat Alelnökjelölt Párt Kapott elektori szavazat
Donald Trump 304 Mike Pence 304
Hillary Clinton 227 Tim Kaine 227
Colin Powell 3 Susan Collins 1
Maria Cantwell 1
Elizabeth Warren 1
Bernie Sanders FÜGG 1 Elizabeth Warren 1
John Kasich 1 Carly Fiorina 1
Ron Paul LIB 1 Mike Pence 1
Faith Spotted Eagle FÜGG 1 Winona LaDuke FÜGG 1

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Az Amerikai Egyesült Államokban az elnökválasztás időpontját – pontosabban azt a napot, amikor az egyes államok kiválasztják az elektoraikat – szövetségi törvény (3 U.S. Code § 1) szabályozza. A törvény rendelkezése szerint az elnökválasztás minden államban egységesen, az előző elnök- és alelnökválasztást követő negyedik évben, a november első hétfőjét követő kedden történik. (Ez nem feltétlenül november első keddje: ha november elseje keddre esik, a választásra november 8-án kerül sor.)
  2. ↑ a b c Trump reaches the 270 votes needed in electoral college, according to AP count. Washington Post. (Hozzáférés: 2016. december 19.)
  3. ↑ a b Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya. [2016. június 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 12.)
  4. ↑ Is Ted Cruz a 'natural born Citizen'? Not if you're a constitutional originalist.. latimes.com. (Hozzáférés: 2016. január 12.)
  5. ↑ Chozick, Amy. „Hillary Clinton Announces 2016 Presidential Bid”, The New York Times (Hozzáférés: 2015. április 12.) 
  6. ↑ Karni, Annie: Hillary Clinton formally announces 2016 run. Politico, 2015. április 12. (Hozzáférés: 2015. április 18.)
  7. ↑ Hillary Rodham Clinton FEC filing. FEC, 2015. április 13. (Hozzáférés: 2015. április 13.)
  8. ↑ „Hillary Clinton Expected To Go Small With Big Announcement”, NPR, 2015. április 10. (Hozzáférés: 2015. április 12.) 
  9. ↑ „Bernie Sanders is running for president”, CNN, 2015. április 30. (Hozzáférés: 2015. július 6.) 
  10. ↑ „Bernie Sanders surpasses Hillary Clinton in New Hampshire polls”, Huffington Post.com, 2015. augusztus 25. (Hozzáférés: 2015. augusztus 25.) 
  11. ↑ „Second straight poll shows Bernie Sanders leading in New Hampshire”, Boston.com (Hozzáférés: 2015. augusztus 26.) 
  12. ↑ „Huffpost Pollster”, Huffington Post.com, 2015. október 1.. [2015. október 1-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2015. október 1.) 
  13. ↑ Jackson, David & Cooper, Allen. „Martin O'Malley jumps into presidential race”, USA Today, 2015. május 30. (Hozzáférés: 2015. május 30.) 
  14. ↑ DelReal, Jose A.. „Lincoln Chafee announces long-shot presidential bid”, The Washington Post, 2015. június 3. (Hozzáférés: 2015. június 3.) 
  15. ↑ „Rhode Island's Chafee enters 2016 Democratic contest”, Boston Herald, 2015. június 3. (Hozzáférés: 2015. június 3.) 
  16. ↑ Catanese, David: Jim Webb Announces For President. U.S. News & World Report, 2015. július 2. (Hozzáférés: 2015. július 2.)
  17. ↑ Meyer, Theodoric. „Lessig: I'm running for president”, Slate, 2015. szeptember 6. (Hozzáférés: 2015. szeptember 7.) 
  18. ↑ Biden says he's not running in 2016. OnPolitics . (Hozzáférés: 2015. október 25.)
  19. ↑ Joe Biden Not Running for President. ABC News , 2015. október 21. (Hozzáférés: 2015. október 25.)
  20. ↑ Történelmi győzelmét ünnepli Hillary Clinton | 24.hu. 24.hu, 2016. június 8. (Hozzáférés: 2016. június 10.)
  21. ↑ Who's Winning the Presidential Delegate Count?. Bloomberg.com. (Hozzáférés: 2016. június 10.)
  22. ↑ Martin, Nathan. „Ted Cruz Hopes Early Campaign Entry Will Focus Voters' Attention”, The New York Times, 2015. március 22. (Hozzáférés: 2015. március 24.) 
  23. ↑ „Ted Cruz Announces Presidential Bid”, 2015. március 23. (Hozzáférés: 2015. március 23.) 
  24. ↑ Camia, Catalina. „Rand Paul announces presidential run”, USA Today, 2015. április 7. (Hozzáférés: 2015. április 7.) 
  25. ↑ „He's in: Marco Rubio announces presidential bid"”, CNN (Hozzáférés: 2015. április 14.) 
  26. ↑ „Marco Rubio, Casting Himself as a Leader for a New Generation, is Running for President”, Tampa Bay Times, 2015. április 13. (Hozzáférés: 2015. április 14.) 
  27. ↑ „Ben Carson to announce 2016 intentions in Detroit on May 4”, Politico, 2015. április 14. (Hozzáférés: 2015. április 18.) 
  28. ↑ „Carly Fiorina to Launch Presidential Campaign on May 4”, The Wall Street Journal, 2015. április 22. (Hozzáférés: 2015. április 26.) 
  29. ↑ „Mike Huckabee edges toward 2016 run; May 5 announcement planned”, Los Angeles Times, 2015. április 17. 
  30. ↑ Announcement – Rick Santorum for President. Ricksantorum.com. (Hozzáférés: 2015. június 5.)
  31. ↑ Fahrenthold, David A.. „George Pataki announces presidential campaign”, The Washington Post, 2015. május 28. (Hozzáférés: 2015. május 28.) 
  32. ↑ Rappeport, Alan. „Lindsey Graham Announces Presidential Bid”, The New York Times , 2015. június 1. (Hozzáférés: 2015. június 1.) 
  33. ↑ Jervis, Rick. „Rick Perry launches 2016 presidential campaign”, USA TODAY, 2015. június 4. (Hozzáférés: 2015. június 4.) 
  34. ↑ Jeb Bush set to launch 2016 presidential bid today; logo omits last name. Dallasnews.com. (Hozzáférés: 2015. június 15.)
  35. ↑ „Donald Trump Announces Presidential Campaign”, The Wall Street Journal, 2015. június 16. (Hozzáférés: 2015. június 16.) 
  36. ↑ „Chris Christie launches 2016 presidential bid”, CNN, 2015. június 30. (Hozzáférés: 2015. július 6.) 
  37. ↑ Stolberg, Sheryl Gay. „John Kasich Enters Crowded 2016 Race Facing Job of Catch-Up”, The New York Times, 2015. július 21. (Hozzáférés: 2015. július 21.) 
  38. ↑ https://index.hu/kulfold/usa/feher_haz/2016/07/19/republikanus_elnokjelolo_konvencio/
  39. ↑ https://index.hu/kulfold/usa/feher_haz/2016/07/20/trump_reagalt_a_felesege_beszedere/
  40. ↑ https://index.hu/kulfold/usa/feher_haz/2016/07/20/republikanus_jeloltallito_koncencio_trump/
  41. ↑ A republikánus konvenció 2016. július 19-én alelnökjelöltté választotta.
  42. ↑ https://index.hu/kulfold/usa/feher_haz/2016/07/21/cruz_kiallt_es_bevitt_egy_gyomrost_trumpnak/
  43. ↑ https://index.hu/kulfold/usa/feher_haz/2016/07/22/trump_en_leszek_a_hangotok/
  44. ↑ Tbg: Tim Kaine lett Hillary Clinton alelnökjelöltje. 444, 2016. július 23. (Hozzáférés: 2016. november 5.)
  45. ↑ Origo: Tim Kaine lett a demokraták alelnökjelöltje. http://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2016. november 5.)
  46. ↑ a b Index - Külföld - USA - Fehér ház. Index.hu. (Hozzáférés: 2016. november 5.)
  47. ↑ News, A. B. C.: What to Know About New Clinton-Related Emails. ABC News, 2016. október 31. (Hozzáférés: 2016. november 5.)
  48. ↑ Origo: Elvesztheti Clinton a választást az e-mail-botrány miatt?. http://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2016. november 5.)
  49. ↑ erdelyip: Mike Pence lesz Trump alelnökjelöltje. 444, 2016. július 14. (Hozzáférés: 2016. november 5.)
  50. ↑ kasnyikm: Sose beszélj arról, hogy kit akartál megdugni, ha be vagy mikrofonozva, és tíz év múlva elnök akarsz majd lenni. 444, 2016. október 7. (Hozzáférés: 2016. november 5.)
  51. ↑ sarkadizs: Trump bocsánatot kért a 11 éves videója miatt. 444, 2016. október 8. (Hozzáférés: 2016. november 5.)
  52. ↑ Origo: Itt az első eredmény: Hillary Clinton nyert, négyen szavaztak rá. http://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2016. november 8.)
  53. ↑ http://24.hu/kulfold/2016/11/08/uj-elnokot-valaszt-az-egyesult-allamok-elo/
  54. ↑ http://www.usatoday.com/story/news/politics/elections/2016/11/08/hillary-clinton-overwhelmingly-wins-guam/93471844/?utm_source=dlvr.it&utm_medium=twitter
  55. ↑ Az elnyerhető maximális elektori szavazatok száma. Egyes elektorok más személyre szavaztak, mint akire a mandátumuk szólt, ezt a szócikkben jeleztük.
  56. ↑ Szavazati arány alapján kerül kiosztásra.
  57. ↑ exit polls. CNN . (Hozzáférés: 2016. november 10.)
  58. ↑ „Election 2016: Exit Polls” (Hozzáférés: 2016. november 10.) 
  59. ↑ „Presidential Results” (Hozzáférés: 2016. november 11.) 
  60. ↑ Lawrence Lessig: The Electoral College Is Constitutionally Allowed to Choose Clinton over Trump. Democracy Now!. (Hozzáférés: 2016. december 19.)
  61. ↑ Saturday Night Live YouTube.com

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:United States presidential election, 2016
A Wikimédia Commons tartalmaz 2016-os amerikai elnökválasztás témájú médiaállományokat.
  • USA USA-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=2016-os_amerikai_elnökválasztás&oldid=27544660”