Ugrás a tartalomhoz

Bob Hawke

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bob Hawke
Ausztrália 23. miniszterelnöke
Hivatali idő
1983. március 11. – 1991. december 20.
ElődMalcolm Fraser
UtódPaul Keating

Született1929. december 9.[1][2][3][4][5]
Bordertown, Dél-Ausztrália, Ausztrália
Elhunyt2019. május 16. (89 évesen)[6][4][7]
Sydney[8]
SírhelyMacquarie Park Cemetery and Crematorium
PártAusztrál Munkáspárt
VálasztókerületWills (1980–1992)

SzüleiClem Hawke
HázastársaHazel Masterson (1956–1992)
Blanche d'Alpuget (1995–2019)
Foglalkozáspolitikus
Iskolái
  • University of Western Australia
  • University College, Oxford[9]
  • Australian National University
  • Perth Modern School
  • Oxfordi Egyetem
  • West Leederville Primary School[10]
  • UWA Law School
Vallásagnoszticizmus

Díjak
  • Rhodes Scholarship (1953)
  • Honorary doctor at the Nanjing University (1986)
  • Companion of the Order of Australia (Mr Robert James Lee HAWKE, 1979. január 26.)

Bob Hawke aláírása
Bob Hawke aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Bob Hawke témájú médiaállományokat.

Robert James Lee Bob Hawke (Bordertown, Ausztrália, 1929. december 9.Sydney, 2019. május 16.) ausztrál politikus, az Ausztrál Nemzetközösség 23. miniszterelnöke 1983. március 11. és 1991. december 20. között. Korábban szakszervezeti vezető volt. 1983-ban Hawke legyőzte Malcolm Fraser liberális-nemzeti koalícióját. Ezen kívül 1984-ben, 1987-ben és 1990-ben nyert szavazást. A párt támogatottságának csökkenése miatt 1991-ben Paul Keating legyőzte Hawke-ot egy Munkáspárton belüli szavazás során, aki így elvesztette pártvezetői posztját és a miniszterelnöki tisztségről is lemondott. Hawke utódja mindkét poszton Keating lett.[11][12]

Pályafutása

[szerkesztés]

Jogi diplomát szerzett a Nyugat-Ausztráliai Egyetemen, majd Rhodes ösztöndíjasként posztgraduális tanulmányok keretében közgazdaságtant tanult az Oxfordi Egyetemen. Diákként csatlakozott az Ausztrál Munkáspárthoz.[11][12]

Tanulmányai után rövid ideig az Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatója volt, majd 1958-ban az Ausztrál Szakszervezetek Tanácsának (ACTU), az ország szakszervezeteit összefogó esernyőszervezetének munkatársa lett. 1963-ban, Corióban alulmaradt a parlamenti választáson az Ausztrál Liberális Párt jelöltjével szemben. 1970-ben az ACTU elnöke lett és 1980-ig vezette a szervezetet. 1973-ban a Munkáspárt vezetőjének is megválasztották, 1978-ig vezette a pártot. 1980-ban a parlament tagjává választották.[11][12]

1983-ban ismét a Munkáspárt vezetője lett és győzelemre vezette azt az 1983-as választások során, így ő maga Ausztrália miniszterelnöke lett. Miniszterelnökként sikeres bérmegállapodást kötött az ország széttagolt szakszervezeteivel, és sikerült csökkentenie az inflációt. Miniszterelnöksége idején az ország továbbra is szoros kapcsolatokat ápolt az Egyesült Államokkal. Vezetésével a párt további három alkalommal (1984-ben, 1987-ben és 1990-ben) is megnyerte a választásokat, de a romló gazdasági helyzet miatt 1990-ben jelentősen vesztett parlamenti többségéből, ezért Hawke 1991. december 20-án alulmaradt Paul Keatinggel szemben a pártelnöki tisztségért folytatott versenyben. A pártelnöki tisztség elvesztése után miniszterelnöki posztjáról is azonnal lemondott, utódja a miniszterelnöki székben is Keating lett.[11][12]

1992-ben a parlamenti képviselői posztjáról is lemondott. Televíziós újságíróként folytatta pályafutását: nemzetközi politikai szereplőkkel készített interjúkat a Channel 9 televízió számára. 1994-ben kiadta emlékiratait.[12]

Magánélete

[szerkesztés]

1956-ban házasodott össze Hazel Mastersonnal. A párnak három gyermeke született. Házasságuk 1992-ben véget ért. Hawke 1995-ben házasságot kötött Blanche D’Alpuget-vel.[12]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]