Cseherdős
| Cseherdős (Șumița) | |
 | |
| Római katolikus templom (1888) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Krassó-Szörény |
| Község | Kislaposnok |
| Rang | falu |
| Községközpont | Kislaposnok |
| Irányítószám | 327242 |
| SIRUTA-kód | 53096 |
| Népesség | |
| Népesség | 56 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 600 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 58′ 00″, k. h. 22° 11′ 30″44.966667°N 22.191667°EKoordináták: é. sz. 44° 58′ 00″, k. h. 22° 11′ 30″44.966667°N 22.191667°E | |
| Cseherdős weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cseherdős témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Cseherdős, 1911-ig Sumica (románul: Șumița, csehül: Šumice) falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Az Almás-hegységben, a községközponttól 13 km-re délnyugatra, Herkulesfürdőtől 30 km-re északnyugatra fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés]A Sumica név a szerbből való és 'liget'-et jelent. A mesterséges névadással keletkezett Cseherdős név lakóinak nemzetiségére és az erdős környékre utal.
Története
[szerkesztés]1827-ban harminchat Plzeň és Chýnov vidéki cseh telepes család alapította Schönthalt az Oláh-bánsági ezred területén, a Ponyászka-patak Minișbe folyásánál. Egy részük az első két évben a rossz talaj miatt visszaköltözött. 1830-ban a telepnek 123 lakosa volt. 1836-ban huszonkét schönthali család alapította meg a mai falu elődjét (a helyet 1828-ben Sumicza néven említették), míg néhányan ugyanakkor Ravenszkára költöztek. 1856-ig még több további hullámból érkeztek Csehországból telepesek. 1838-ban csatolták a határőrezredhez. 1842-ben 109 római katolikus lélekkel Mehádia filiája volt. Később hosszabb ideig a bozovicsi plébániához tartozott, papjai nem tudtak csehül. Asszonyai tejterméket vittek piacra.
1946-ban tizenhét családja repatriált Csehszlovákiába. 1957-tól a cseh nyelvű faluban pár évtizedig román felső tagozat működött.
1880-ban 263 lakosából 261 főleg cseh anyanyelvű, mind a 263 római katolikus vallású.
1992-ben 210 lakosából 206 volt cseh és négy román nemzetiségű; 209 római katolikus és egy ortodox.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Pesty Frigyes: A Szörényi Bánság és Szörény vármegye története. II. Budapest, 1878 [1]
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Desideriu Gecse: Istoricul comunităților cehe din România: așezare, evoluție etno-demografică, socio-economică și cultural-confesională. Timișoara, 2011
- Sînziana Preda: Istorie şi memorie în comunităţile cehilor din Clisura Dunării. Cluj-Napoca, 2010
- Icoana Cristescu Budescu: Monografia satului Globu Craiovei, județul Caraș-Severin. Timișoara, 2010
Lásd még
[szerkesztés]Krassó-Szörény megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
