Dusafalva
Dusafalva (Dușești) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Bihar |
Község | Magyarcséke |
Rang | falu |
Községközpont | Magyarcséke (Ceica) |
Irányítószám | 417161 |
SIRUTA-kód | 28399 |
Népesség | |
Népesség | 532 fő (2021. dec. 1.) |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 50′ 03″, k. h. 22° 10′ 45″46.834279°N 22.179154°EKoordináták: é. sz. 46° 50′ 03″, k. h. 22° 10′ 45″46.834279°N 22.179154°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Dusafalva (Dușești), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
[szerkesztés]A Király-erdő alatt, a Posga-patak mellett, Magyarcséke és Szombatság közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]Dusafalva nevét 1508-ban említette először oklevél Dwsafalwa néven.
1692-ben Dusa Falua, 1808-ban Dusesty, 1851: Dusest, 1913-ban Dusafalva néven írták.
1503-ban Telegdi István királyi kincstárnok kapta a falut új adományként.
Az 1800-as évek első felében a Középesy család birtoka volt, amely innen vette előnevét is. Az 1900-as évek elején Középesy Kálmán volt a falu nagyobb birtokosa.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
"Bihar vármegyében, hegyes vidéken, 2 katholikus, 5 református, 4 zsidó, 632 óhitü lakossal, anyatemplommal, urilakkal. ... Birja Középesy János."
1910-ben 757 lakosából 33 magyar, 724 román volt. Ebből 18 görögkatolikus, 20 református, 706 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Magyarcsékei járásához tartozott.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Görögkeleti ortodox temploma - a 18. század vége felé épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.