Tőtös
Tőtös (Groși) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Bihar |
Község | Kisősi |
Rang | falu |
Községközpont | Kisősi |
Irányítószám | 417029 |
SIRUTA-kód | 27267 |
Népesség | |
Népesség | 865 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 5 [1] |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 02′ 43″, k. h. 22° 28′ 47″47.045247°N 22.479652°EKoordináták: é. sz. 47° 02′ 43″, k. h. 22° 28′ 47″47.045247°N 22.479652°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Tőtös falu Romániában, Bihar megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Bihar megyében, a Réz-hegység alatt, Élesdtől keletre, Tinód és Kisősi között, a Sebes-Körös jobb partján fekvő település.
Története
[szerkesztés]Tőtös -ről írásbeli források csak az 1800-as évekből ismertek. Ekkor a gróf Batthyány családot írták a település birtokosának.
A 20. század elején Tőtös nagyobb birtokosaként gróf Zichy Ödön volt említve.
Fényes Elek 1851-ben a következőket írta a községről: "Oláh falu, Bihar vármegyében, a Sebes-Körös völgyében, az Élesdről Báródra vivő ország- és postaútban: 352 n.e. óhitű lakossal, s anyatemplommal, özv. gr. Haller Lászlónénak egy vendégfogadójával. Határában van belső szántó 20, külső urb. szántó 520, majorsági 4, szőlő 25, urb. szőlő 25, majors. erdő 2560 hold. Földje igen középszerű; sok gyümölcsös. Folyója a Sebes-Körös. Birja az egész helyet özv. Batthyáni Vinczéné. E határ szélén, Lokk felé ezelőtt egy jobbágy igen használható kova (tűzkő) bányát művelt, de jelenleg pusztán áll."
Borovszky Samu egy évszázaddal később, az 1900-as évek elején írta a településről: "…az élesdi járás egyik körjegyzősége, túlnyomóan gör. kath. vallású, oláh lakosokkal. Házainak száma 136, lakosaié 659. Postája, távírója és vasúti állomása Élesd…"
Tőtös a trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye élesdi járásához tartozott.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görög kat. templom.
Források
[szerkesztés]- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Fényes Elek:Magyarország történeti földrajza
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro