Ugrás a tartalomhoz

Petróc (Szlovákia)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hasonló cikkcímek és megnevezések: Petróc (egyértelműsítő lap).
Petróc (Petrovce nad Laborcom)
Petróc címere
Petróc címere		 Petróc zászlaja
Petróc zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásNagymihályi
Rangközség
Első írásos említés1254
PolgármesterŠtefan Rovňák
Irányítószám072 21
Körzethívószám056
Forgalmi rendszámMI
Népesség
Teljes népesség1065 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség97 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság119 m
Terület10,22 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 48′, k. h. 21° 53′48.800000°N 21.883333°EKoordináták: é. sz. 48° 48′, k. h. 21° 53′48.800000°N 21.883333°E
Petróc weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Petróc (szlovákul: Petrovce nad Laborcom) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Nagymihálytól 4 km-re északnyugatra, a Laborc jobb partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

1254-ben IV. Béla királynak abban az oklevelében említik először, melyben a lesznai birtokot Náta fia Györgynek adja. Az oklevél Petrócot a szomszédos települések között sorolja fel. Ezután Petróc az oklevelekben „Petroch”, „Petrouch”, „Petrowch” alakban szerepel. 1374-ben a faluban már egy Szűz Mária tiszteletére szentelt kőtemplom is állt, amely azonban ekkor még nem volt befejezve. Ezen kívül még két malom, valamint 13 háztartás és 9 lakatlan jobbágytelek volt a településen. A 15. század második felében és a 16. század elején a lakosság száma csökkent. 1567-ben, 1570-ben és 1582-ben a falu a bírón kívül csak két porta után adózott. A reformáció idején a falu temploma a nagymihályi kálvinista lelkészség filiája volt. 1600-ban csak 8 lakott ház állt a faluban. 1610-ben jobbágyai a zsellérekkel együtt 8 és fél porta után adóztak. 1635-ben csak 4 portával adózott a falu. Templomát legkésőbb a 17. század végén visszavették a katolikusok. A 17. század végén és a 18. század elején a település majdnem elnéptelenedett. 1715 után Ung és Zemplén vármegyék területéről érkezett jobbágyokkal telepítették be. Lakói mezőgazdasággal, halászattal, szőlőtermesztéssel, sószállítással foglalkoztak. 1715-ben 5, 1720-ban 8 adózó háztartása volt. Az 1749-es egyházi vizitáció említi, hogy a településen Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt templom áll.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PETRÓCZ. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Gróf Sztáray Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitüek, fekszik Nátafalvához 2/4, Topolyánhoz 1/4 órányira, határja három nyomásbéli, búzát, és kukoritzát terem, fája van, piatza Nagy Mihályon.”[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Petrócz, tót-orosz falu, Zemplén vmegyében, Nagy-Mihály filial., 222 romai, 1215 görög kath., 15 zsidó lak., 313 hold szántófölddel. F. u. gr. Sztáray. Ut. p. Nagy-Mihály.”[3]

1869-ben 708 lakos élt a településen.

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Petrócz, Ung vármegye határán fekvő tót kisközség, melyben 131 ház és 718, nagyobb részben gör. kath. lakos van, de csak a római katholikusoknak van templomuk, mely legújabban épült. Postája, távírója és vasúti állomása Nátafalva. E község a Sztárayak őseinek, a Nagymihályi családnak egy, az egri káptalantól kiadott 1335-iki határjáró levelében szerepel. 1419-ben a Nagymihályiak mellett a Tibaiak is említve vannak. 1473-ban a Nátafalussiak Mátyás királytól új adományt kapnak. 1494-ben Erdődi Bakócz Miklós a földesura, 1548-ban pedig Erdődy Pétert iktatják némely részeibe. Az 1598-iki összeírás Nagymihályi János özvegyét, Szentiványi Zsigmondot, Vinnay Kristófot, Paczoth Ferenczet, Pethő Gáspárt és Eödönffy Kristófot említi. 1602-ben Nagymihályi Eödönffy Kristófot újabb részekbe iktatják. 1747-ben Draveczky Lászlót is birtokba vezetik, de az újabb korban a gróf Sztárayak az urai. Most is gróf Sztáray Sándornak van itt nagyobb birtoka. 1663-ban ezt a falut sem kímélte meg a pestis. Ide tartozik Osztás-tanya.”[4]

1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 653-an, többségében szlovák anyanyelvűek lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 933 lakosából 758 szlovák és 165 cigány volt.

2011-ben 996 lakosából 942 szlovák volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]

A Szentháromság tiszteletére szentelt, római katolikus temploma a 20. században épült.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Petróc_(Szlovákia)&oldid=26560789”