Rava (Románia)
| Rava (Roua) | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Maros |
| Község | Gyulakuta |
| Rang | falu |
| Községközpont | Gyulakuta |
| Irányítószám | 547239 |
| SIRUTA-kód | 116849 |
| Népesség | |
| Népesség | 363 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 319 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 22′ 57″, k. h. 24° 49′ 44″46.382363°N 24.828906°EKoordináták: é. sz. 46° 22′ 57″, k. h. 24° 49′ 44″46.382363°N 24.828906°E | |
| Rava weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Rava (románul Roua, németül Rawendorf) falu Romániában Maros megyében.
Fekvése
[szerkesztés]A falu Marosvásárhelytől 28 km-re délkeletre a Rava patak szűk völgyében fekszik, Gyulakuta községhez tartozik, a községközponttól 14 km-re délkeletre van.
Lakossága
[szerkesztés]| 2011 | 360
|
| 2021 | 363
|
Története
[szerkesztés]1566-ban Rawa néven említik. A hagyomány szerint a falu először a Kis-Küküllő melletti Kerekerdő környékére települt, ahonnan a török pusztítások elől költöztek fel az erdő mellé. 1910-ben 805 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához tartozott. Lakossága: 1801-ben 360, 1839-ben 550, 1868-ben 791, 1889-ben 755, 1910-ben 805, 1933-ben 800, 1963-ban 996, 1974-ben 541, 1992-ben 442, 1998-ban 413 lakosából 173 magyar és 240 cigány volt.
A székely nép életének tudományos összefoglalása és izgalmas regénye a "Székely bánja" könyv, mely a legrégibb kortól mindmáig elénk vetíti az egész székely sorsot.
Prózai halottbúcsúztató - Ravában, ami az ún. nemzetséglevél alapján készül, az elhunyt rövid életrajzi adatait s azoknak a nevét tartalmazza, akitől a halott elbúcsúzik.
Jelen kiadvány Lukács Sándor unitárius lelkész 1930-1938 között szerzett 92 ravai verses halottbúcsúztatóját foglalja magába. A családi kapcsolatok, a hovatartozás költői megjelenítése.
Látnivalók
[szerkesztés]Unitárius temploma 1804-ben épült, a 16. századi templom felhasználásával, tornya és részben hajója középkori eredetű.[2] 1812-ben püspökválasztó zsinat színhelye volt. 1912-ben renoválták, 1932-ben kazettás mennyezetét leszedték, 1991-ben javították, utolsó javítása 2005-ben volt.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1816-ban Árkosi Mózes unitárius lelkész, az 1852. évi Habsburg-ellenes összeesküvés elítéltje.
- Itt született 1929-ben Kedei Zoltán festőművész.
- Itt született 1932-ben Ajtay Ferenc geológus.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
- ↑ Végh Mihály: A ravai unitárius egyház története. Keresztény Magvető, XXV. évf. 3. sz. (1890)
Maros megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}