Červar-Porat
| Červar-Porat | |
 | |
| Červar-Porat központja | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Isztria |
| Község | Poreč |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Edi Štifanić |
| Irányítószám | 52449 |
| Körzethívószám | (+385) 052 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 381 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 16′ 19″, k. h. 13° 36′ 00″45.272000°N 13.600000°EKoordináták: é. sz. 45° 16′ 19″, k. h. 13° 36′ 00″45.272000°N 13.600000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Červar-Porat témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Červar-Porat ( olaszul: Porto Cervara ) falu Horvátországban Isztria megyében. Közigazgatásilag Porečhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Porečtől 6 km-re északra, az Isztriai-félsziget nyugati részén az azonos nevű öbölben fekszik. Az öböl két kisebb öbölrészre oszlik, melyek a Lunga és a Sveta Marina nevet viselik.
Története
[szerkesztés]Területe már a történelem előtti időben is lakott volt, melyet egy közeli várhely is tanúsít. A római korban villagazdaságok álltak itt. Az öböl déli részén a Vesna Girardi Jurkić vezette ásatások során nagyméretű „villa rustica” épületegyüttesét tárták fel kerámiák kiégetéséhez használt kemencével és olajpréssel. A kemence az 1. században, míg az olajprés később, a 2. és 3. században működhetett. A villa lakórészében az akkoriban legkorszerűbbnek számító, légfűtéssel és medencékkel ellátott helyiségek voltak. A késő ókorban a villa használati módja megváltozott, majd valószínűleg az 5. – 6. században elpusztult. A feltárások során keresztény kultúra nyomaira is bukkantak. Az olajtermelés és a kerámia tárgyak előállítása e vidék virágzó gazdaságára és kereskedelmére utal.
Červar nagy gazdasági épületegyüttese a 18. – 19. században épült fel a Červar és a Sveti Martin öböl közötti legmagasabb ponton, a Červar-öbölben pedig két gazdasági rendeltetésű épület állt, melyek közül az egyik vendéglő volt. Ezen a helyen az 1970-es években elsősorban szezonális jelleggel új üdülőfalut építettek fel 6500 személy elhelyezésére. A nyaralóházak mellé szálloda és több kiszolgáló létesítmény, boltok, éttermek, valamint a Lunga-öbölben kikötő is épült, mely a vitorlások és motorcsónakok mellett kisebb hajók, jachtok befogadására is alkalmas volt. A falu a honvédő háború idején számos menekült elhelyezésére szolgált. Újabban egyre inkább elveszíti szezonális üdülőfalu jellegét és állandóan lakott településsé válik. 2011-ben 529 lakosa volt. Lakói a közeli Porečen dolgoznak, valamint turizmussal, vendéglátással foglalkoznak.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 102 | 593 | 529 |
További információk
[szerkesztés]- Poreč város hivatalos oldala (horvátul)
- Poreč turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Poreč város információs portálja (magyarul) (angolul) (németül) (horvátul)
- Červar-Porat az Istrapédián (horvátul)
- Červar-Porat az Istarska enciklopédián (horvátul)
- Templomok és kápolnák az Isztrián (németül)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
