Rovinjsko Selo
| Rovinjsko Selo | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Isztria |
| Község | Rovinj |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Giovanni Sponza |
| Irányítószám | 52210 |
| Körzethívószám | (+385) 052 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1339 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 145 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 06′ 23″, k. h. 13° 42′ 56″45.106389°N 13.715556°EKoordináták: é. sz. 45° 06′ 23″, k. h. 13° 42′ 56″45.106389°N 13.715556°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rovinjsko Selo témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Rovinjsko Selo (olaszul: Villa di Rovigno) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag még Rovinjhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Az Isztriai-félsziget nyugati részén, Rovinj belvárosától 8 km-re északkeletre, a Kanfanarra menő út mentén fekszik. Mára Rovinjnak szinte elővárosává vált. Településrészei Rudelići, Čupići, Morovi, Vičani az ott régóta lakó családok neveit viselik.
Története
[szerkesztés]Rovinjsko Selo területe már ősidők óta lakott, területén több történelem előtti település nyomai is megtalálhatók (összesen 24 régészeti lelőhelye van, melyek közül Gumila, Gradina, Kanaštrak az említésre méltók).[2] Közülük több a római korban is lakott erődített település volt. Maga Rovinjsko Selo azonban csak a 16. században keletkezett. A települést 1525-ben a morlákoknak (a dalmát partvidék szláv lakói) nevezett betelepülők egy csoportja alapította. A korabeli dokumentumok szerint a Branković, Zorzić, Vratović, Starić családok és mások, akik Zára környékéről a török terjeszkedés elől menekültek és a velencei hatóságok segítségével telepedtek le ezen a helyen. A régi írások szerint gyakran kerültek összetűzésbe a rovinji káptalannal. Vita volt az adózási kötelezettség, a marhák által okozott károk, a nyelvet és az írást ismerő papok állítása, illetve a szláv nyelvű mise kérdésében.[2] A falut a zsupán, míg a várost a káptalan képviselte. 1844-ben megnyílt a horvát iskola. 1876-ban egy fiatal tanár érkezett a faluba Stjepan Žiža, aki a Nova Vashoz tartozó Kosinožićiből származott. Žiža a horvát nemzeti újjászületés híve, a nemzeti kincs, a népszokások, népi énekek lelkes gyűjtője volt, aki nagyban emelete a falu lakóinak műveltségét és megalapította a kulturális egyesületét. Az ő kezdeményezésére jött létre 1898-ban a nemzeti olvasókör, majd a könyvtár is.[2] A falunak 1857-ben 490, 1910-ben 837 lakosa volt. Az első világháború következményei nagy politikai változásokta hoztak az Isztrián. 1920-tól 1943-ig az Isztriával együtt olasz uralom alá tartozott. Az olasz kapitulációt (1943. szeptember 8.) követően az Isztria német megszállás alá került, mely 1945-ig tartott. A falu lakói közül sokan aktívan részt vettek a nemzeti felszabadító hadsereg harcaiban. A település végül csak 1945 május elején szabadult fel. A háborút hosszas diplomáciai harc követte Jugoszlávia és Olaszország között az Isztria birtoklásáért. Az 1947-es párizsi békekonferencia Jugoszláviának ítélte. A háború után folytatódott a lakosság csökkenése. A fiatalok többségben a városokba költöztek. A növekedés csak az 1960-as években indult meg, amikor a lakosság számának csökkenése is megállt. Mindez a turizmus fellendülésvel függött össze, mely egyre inkább a gazdaság vezető ágazata lett. Sokat foglalkozott a falu történetével és hagyományaival dr Vjekoslav Bratulić aki megírta a település monográfiáját „Rovinjsko selo: monografija jednog istarskog sela” (Rovinjsko Selo: egy isztriai falu monográfiája) címmel.[2] 1991-óta a független Horvátországhoz tartozik. 2001-ben közel 800, 2011-ben már 1200 lakosa volt. A gazdaság legfontosabb ágazata a turizmus, különösen az agroturizmus fejlődik, de lakói hagyományosan mezőgazdasággal, főként szőlőtermesztéssel és borászattal foglalkoznak. Sokan dolgoznak a közeli Rovinjban és Pólán is.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 490 | 499 | 578 | 692 | 740 | 837 | 841 | 899 | 726 | 662 | 663 | 593 | 590 | 649 | 767 | 1200 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Remete Szent Antal tiszteletére szentelt egyhajós plébániatemploma 1593 és 1595 között épült. 1967-ben és 1981-ben renoválták. A szentély alá 9. századi oltár elválasztó korlát töredéke van beépítve. Három, márványból készített oltára van. Kis nyitott harangtornyában két harang látható. A plébánia régiségei között egy 1675-ből származó könyvet is őriznek.
- A falu legrégibb lakóháza a Pongrac család 1656-ban épített háza.
- A falutól 1 km-re található a 15. századi Havas Boldogasszony templom. Egyhajós épület, félköríves apszissal, az apszis falán régi freskók nyomaival.
- A falutól nyugatra található a 107 méter magas Turnina dombja, amelyen egy ókori eredetű vár romjai láthatók. A vár építése még a történelem előtti időkre megy vissza. Később a rómaiak, a longobárdok, majd a frankok és a bizánciak is használták. Később több birtokosa is volt, egy ideig a poreči püspök tulajdonában is állt, végül államosították. A várat kedvező fekvése miatt a II. világháború idején a partizánok megfigyelő pontként használták, ezért a németek lerombolták és ma már csak romjai láthatók. A feltárások során bizánci pénzek, fémtárgyak, nyílhegyek és régi fegyverek kerültek elő. Tőle nem messze található a 11. századi Szent Cecília templom. Egyhajós épület, félköríves apszissal.
További információk
[szerkesztés]- Rovinj város hivatalos oldala (horvátul)
- Rovinjko Selo az Istrapédián (horvátul)
- Rovinjsko Selo az Istarska enciklopédián (horvátul)
- Templomok és kápolnák az Isztrián (németül)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b c d O Rovinju - Povijest (horvát nyelven). www.rovinj.hr. (Hozzáférés: 2013. május 28.)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
