Nántű
Nántű (Hurezu Mare) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Szatmár |
Község | Szopor |
Rang | falu |
Községközpont | Alsószopor |
Irányítószám | 447293 |
SIRUTA-kód | 138967 |
Népesség | |
Népesség | 295 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 72 |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 154 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 27′ 55″, k. h. 22° 50′ 18″47.465232°N 22.838377°EKoordináták: é. sz. 47° 27′ 55″, k. h. 22° 50′ 18″47.465232°N 22.838377°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nántű (Hurezu Mare) falu Romániában. Szatmár megye egyik települése.
Fekvése
[szerkesztés]Tasnád városától délkeletre fekszik.
Története
[szerkesztés]Nántű és környéke már az őskorban megtelepült hely volt, ahol többször kerültek elő kő-és bronzkori leletek.
Első említése 1424-ből származik.
A 14–15. században a bélteki uradalom-hoz tartozott.
1555-ig a Drágffy család birtoka volt. Nevét ekkor Nanthew-nek írták, majd az erdődi uradalom-mal, s később a daróczi uradalommal a szatmári vár tartozéka volt.
1646-ban Kemény János és felesége Kállay Zsuzsanna kapták királyi adománnyal.
A szatmári béke után gróf Károlyi Sándor birtokába került.
A 18. században a Károlyi család sváb telepesekkel népesítette újra négy generáción át – Károlyi Sándor (1669–1743), Károlyi Ferenc (1705–1758), Károlyi Antal (1732–1791), Károlyi József (1768–1803). A Károlyi-birtokok három részre oszlásakor Károlyi Györgyhöz került, a 20. század elején Károlyi Gyula örökösei voltak birtokosai.[1]
1919-ig Magyarországhoz tartozott, Szatmár vármegye részeként. 1910-ben 930 román, magyar és német lakosa volt.
1992-ben 603 román és magyar nemzetiségű lakos lakta. (A magyarok a lakosság 11%-át alkotják.)
Nántű határához tartozott a 20. sz. elején Farkasorra tanya is. A település helynevei legnagyobbrészt magyarok, melyek közül figyelemreméltó a Nyilastábla és a Várdomb.
A Várdomb-ról a néphagyomány azt tartotta, hogy ott valaha vár állott, melynek kőmaradványait a szomszédos Alsószopor görögkatolikus templomának építéséhez használták fel. Azonban az valószínűleg nem vár, hanem csak őrtorony lehetett.
Nevezetességei
[szerkesztés]Híres szülötte
[szerkesztés]- Erdős Imre Pál (Nántű, 1916. november 3. – Szatmárnémeti, 1987. szeptember 20.) festő, grafikus.
Források
[szerkesztés]- Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Rálátás, helytörténeti tájékoztató, 35. old.. [2014. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 20.)