Szakasz (település)
Szakasz (Rătești) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Szatmár |
Község | Krasznabéltek |
Rang | falu |
Községközpont | Krasznabéltek |
Irányítószám | 447044 |
SIRUTA-kód | 137014 |
Népesség | |
Népesség | 794 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 47 |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 144 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 34′ 55″, k. h. 22° 52′ 45″47.581944°N 22.879167°EKoordináták: é. sz. 47° 34′ 55″, k. h. 22° 52′ 45″47.581944°N 22.879167°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szakasz falu Romániában, Szatmár megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Szatmár megye déli részén, Krasznabéltektől északkeletre, a Bükk hegység alatt fekvő település.
Története
[szerkesztés]Szakasz nevét az oklevelek 1461-ben említik először Zakaz alakban. Ekkor a bélteki uradalom-hoz tartozott, és sorsuk is közös volt.
A 16. századtól a Szatmári vár tartozéka volt egészen 1641-ig.
1641-ben Prépostváry Bálint kapta meg a települést.
1711-ben gróf Károlyi Sándor lett Szakasz birtokosa.
1747 körül a Károlyiak Württemberg-ből származó svábokat telepítettek a faluba.
1771-ben alakult meg itt a római katolikus egyház, s 1815-ben felépítették templomukat is.
1779-ben a településen nagy tűzvész volt, melyben a falu teljes egészében leégett.
A 20. század elején nagyobb birtokosa nem volt.
A település határán két nagyobb patak átfolyik: a Mária patak és a Boldádi patak is.
1910-ben 859 lakosából magyar 122, német 525, oláh 192, egyéb nemzetiségű 20.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Római katolikus templom – 1815-ben épült.
- Görögkatolikus templom
Források
[szerkesztés]- Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.