Aranykút
| Aranykút (Aruncuta) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Község | Magyarszovát |
| Rang | falu |
| Községközpont | Magyarszovát |
| Irányítószám | 407546 |
| SIRUTA-kód | 59675 |
| Népesség | |
| Népesség | 288 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 6 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 420 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 43′ 60″, k. h. 23° 58′ 05″46.733276°N 23.968015°EKoordináták: é. sz. 46° 43′ 60″, k. h. 23° 58′ 05″46.733276°N 23.968015°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Aranykút témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Aranykút (románul Aruncuta) falu Romániában, Kolozs megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Kolozsvártól 40 kilométerre keletre, a Mezőség dombjai között fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés]Jó vizű forrásról kapta nevét. Az eredeti falumag a helyiek szerint a mai falu nyugati, Ciurgǎu vagy Cremeniș nevű részében feküdt, ahol több, iható vizű forrás fakad. A Ciurgǎu vizét ma öntözésre használják. Első említése, Arankuth alakban 1346-ból való. Ennek 660-ik évfordulóján, 2006-ban határában emlékművet is avattak.
Története
[szerkesztés]A 15. században és később is főként román lakosságú falu volt. Akkor a Suki, a 17–20. században a Haller, a Wesselényi, a Kornis, a Karacsay, a Dorgó, a Vajda és a Hatfaludy család birtokolta.
1885-ben 3489 holdas határának 55%-a volt szántóföld, 22%-a rét és 13%-a legelő.
Az EMKE 1899-ben, lakossága megmagyarosítása céljából magyar iskolát nyitott a faluban.
1928-ban, mai templomának felépítésekor lerombolták 1713 előtt épült görögkatolikus fatemplomát. Az új templomba beépítették az ugyancsak lebontott Karacsay-kúria anyagát.
Az 1980-as években a felszámolandó falvak listáján volt. Szimbolikus gesztusként, még 1989 előtt a belgiumi Musson község kötött vele testvérkapcsolatot.
Népessége
[szerkesztés]- 1850-ben 771 lakosából 657 román, 53 magyar és 61 roma nemzetiségű; 701 görögkatolikus és 62 református vallású volt.
- 1910-ben 1035 lakosából 857 volt román, 178 magyar anyanyelvű; 855 görögkatolikus, 143 református, 20 zsidó és 14 római katolikus vallású.
- 2002-ben 410 lakosából 400 volt román és 10 magyar nemzetiségű; 390 ortodox, 9 görögkatolikus és 8 református vallású.
Látnivalók
[szerkesztés]- A Dealul Criptei nevű dombon a nemesek temetője, benne három kripta és sírok. Többek közt a Haller, Wesselényi, Kornis és Karacsay családok tagjai nyugszanak itt. A helyet a 18. században fenyőkkel ültették be, melyeket 1960 és 1962 között kivágtak. Helyükön ma néhány zelnicemeggyfa nő.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1951. december 2-án Alexandru Cistelecan irodalomkritikus, publicista.
Képek
[szerkesztés]-
Az 1928-ban épült ortodox, eredetileg görögkatolikus templom -
Gróf Karacsay Sándor (1789–1858) emlékjele -
Feszület -
Az egykori aranykúti zsidók 2005-ben állított emlékműve -
Dombok a falu határában -
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
További információk
[szerkesztés]- Petky Dávid aranykúti udvarának leltára 1728-ból, in B. Nagy Margit: Várak, kastélyok, udvarházak, ahogy a régiek látták. Bukarest, 1973 PDF
Kolozs megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}