Meregyó
Meregyó (Mărgău) | |
Ortodox templom | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Kolozs |
Község | Meregyó |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 407380 |
SIRUTA-kód | 58473 |
Népesség | |
Népesség | 382 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 1 (2002) |
Népsűrűség | 1,8 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 760 m |
Terület | 211,68 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 44′ 35″, k. h. 22° 57′ 51″46.743056°N 22.964167°EKoordináták: é. sz. 46° 44′ 35″, k. h. 22° 57′ 51″46.743056°N 22.964167°E | |
Meregyó weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Meregyó témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Meregyó (Méregjó vagy Meregjó, románul: Mărgău) falu Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.
Nevének eredete
[szerkesztés]A falu valószínűleg patakjáról kapta nevét, amely a magyar méreg (esetleg meleg) és jó ('folyóvíz') szavak összetételéből való. Először 1408-ban Mereghyo, majd 1412-ben Merge, 1449-ben Meregio 1460-ban Kysmeregyo, 1468-ban Meregyew, 1493-ban pedig Nagh Mereg Jo alakban bukkan fel.
Fekvése
[szerkesztés]Az Vlegyásza-hegységben, Kolozsvártól 66 kilométerre nyugatra fekszik.
Népessége
[szerkesztés]Általános adatok
[szerkesztés]Népessége 1850 és 1930 között másfélszererésre nőtt, azóta viszont negyedére csökkent.
Etnikai és vallási megoszlás
[szerkesztés]- 1850-ben 1461 lakosából 1450 volt román és 11 cigány nemzetiségű; valamennyien görögkatolikus vallásúak.
- 2002-ben 526 lakosából 523 volt román nemzetiségű; 484 ortodox, 24 baptista és 13 görögkatolikus vallású.
Története
[szerkesztés]1461-ben Botos János román jobbágyfalva volt, 1468-ban vajdáját, Dant említik. Georgius, Nicolaus és Johannes Waÿda de Beel 1511-ben udvarházat tartottak fenn benne.[1] Kolozs vármegyéhez tartozott. Az 1750-es években ezüst-, 1779-ben két aranybányát műveltek határában. Lakói a 19. század végén az üveges szakmára specializálódtak. Ablakozásra használt táblaüvegekkel járták nemcsak az akkori Magyarország keleti részét, de Romániát is. A vándor üvegességet a két világháború között is nagyban űzték, és Meregyó ennek köszönhetően módos falunak számított.
Látnivalók
[szerkesztés]- Ortodox temploma eredetileg 1506-ban, egy korábbi fatemplom helyén épült. Miután 1798-ban leégett, 1804 és 1835 között alapjaiból újraépítették. Mai tetőszerkezete 1879-ben, egy újabb tűzvész után készült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Entz Géza: Erdély építészete a 14–16. században. Kolozsvár, 1996, 398. o. (Diplomatarium 27255)
Források
[szerkesztés]- Balogh Balázs – Fülemile Ágnes: Társadalom, tájszerkezet, identitás Kalotaszegen. Budapest, 2004
További információk
[szerkesztés]- Meregyói fotók 1968-ból, a Kriza János Néprajzi Társaság képtárában
- lőportartó[halott link] és játékkupa[halott link] a Magyar Néprajzi Múzeum gyűjteményében
Képek
[szerkesztés]-
Meregyói üveges háza 1884-ből, a kolozsvári skanzenban