Gyerővásárhely
| Gyerővásárhely (Dumbrava) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Község | Magyarkapus |
| Rang | falu |
| Községközpont | Magyarkapus |
| Irányítószám | 407152 |
| SIRUTA-kód | 56639 |
| Népesség | |
| Népesség | 386 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 156 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 653 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 49′ 30″, k. h. 23° 13′ 03″46.825020°N 23.217628°EKoordináták: é. sz. 46° 49′ 30″, k. h. 23° 13′ 03″46.825020°N 23.217628°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gyerővásárhely témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gyerővásárhely (románul Dumbrava) falu Romániában Kolozs megyében. Magyarkapus községhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]A Nagyvárad – Kolozsvár főúttól északra fekszik, közel a főúthoz.
Első említése
[szerkesztés]
1288-ban Vassarhel néven, 1296-ban villa Vasarhel, 1423-ban Gyerewvasarhel, 1434-ben Gerewasarhel, 1595-ben Gyrövásárhely, 1666-ban Gerö Vasarhely formában fordul elő.
Története
[szerkesztés]1333-ban már plébániatemploma van, ebben az évben papja, Balázs a pápai tizedjegyzék szerint 41 dénárt fizet.Magyar lakossága a reformáció óta református. A falu a trianoni békeszerződésig Kolozs vármegyéhez tartozott. 1992-ben 419 fős lakosságából, 213 fő magyar és 223 fő református.
Látnivaló
[szerkesztés]Református templomát 1831-ben lebontják és az új templom építésénél a középkori falak egy részét is felhasználták. A régi templomból való a XVI. századi Gyerőfy-címeres sírkő is. 82 táblából álló festett mennyezetét 1752-ben Umling Lőrinc és 1771-ben Asztalos Tamási János készítette. Láthatóak a "szokásos" Umling motívumok, a Nap, Hold, Esthajnalcsillag, Teremtés, Bűnbeesés stb.
Források
[szerkesztés]- Horváth Zoltán György–Gondod Béla: Kalotaszeg középkori templomai a teljesség igényével (Romanika kiadó, 2006)
- Várady Péter-Borbély Anikó: Erdély magyar templomai – Kalotaszeg (Unikornis kiadó, 1991)
- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kolozs megye. adatbank.ro
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Kolozs megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}